10 Months

220 13 3
                                    

sunki

~nr~

Elmúlt éjfél. Már fél perce november 24.-e van. Két hónappal ezelőttig ez az ég világon semmit sem jelentett volna számomra, de hála valakinek, most már minden hónap 24. napja rendhagyó. Ugyanis minden hónap 24. napja sunki nap. Sunoo találta ki ezt, és azonnal a rajongók tudtára is adta ezt az ötletét. Habár én még a mai napig nem értem teljesen, ez hogyan és miért jutott az eszébe, nekem is nagyon tetszik és örülök, hogy van mire várnom minden egyes hónapban. Igazából az eddigi két sunki napon nem történt semmi érdekes csak tettünk ki közös képeket, de én ennek ellenére mindig izgatottan várom 24.-ét. Azért is, mert ilyenkor tudom, hogy az ENGENE-k többsége a képeinkre vár, és azért is, mert ilyenkor Sunoo még több időt tölt velem. Ilyenkor úgy érzem, hogy különleges vagyok, és ami a legfontosabb; Sunoo számára vagyok különleges. Különlegesebb, mint a hyungok és ez minden egyes alkalommal feldobja a hangulatom, mivel tudom, hogy Sunoo mindenkit szeret és mindenki szereti Sunoot, és pont emiatt van egy levakarhatatlan mosoly arcomon sunki napokon, mert ekkor mindenki szereti Sunoot, viszont Sunoo csak Nikit szereti. 

Egy kicsit feljebb ülve ágyamon néztem körbe, de már mindenki aludt, még Heeseung hyung is, mivel holnap korán kell kelnie mindenkinek. Jay hyung tegnap még mondogatta is nekünk, hogy végre megtudjuk, milyen neki és Jungwon hyungnak, amikor be kell menniük iskolába, ugyanis mi -legalábbis Heeseung hyung és én biztosan- mindig alszunk tovább olyankor, ameddig ők fáradtan készülődnek. Csalódottan öleltem magamhoz párnámat és a lehető leghalkabban próbáltam meg átköltözni valamelyik tag mellé, de nem kellett túl sokat ácsorognom a szoba közepén ahhoz, hogy el tudjam dönteni, kivel akarok aludni. Óvatosan feküdtem be mellé, majd takaróját egy kicsit megemelve bújtam be alá, ám hirtelen megéreztem, ahogyan szorosan átöleli derekamat, mire teljesen lefagytam egy pillanatra.

- Sa-sajnálom, hyung! Nem akartalak felkelteni.- dadogtam halkan, de Sunoo figyelembe se vette bocsánatkérésemet.

- Te sem tudsz aludni?- kérdezte, miközben közelebb húzott magához, hogy jobban elférjünk az ágyon, illetve a takaró alatt. 

- Nem.- ráztam fejem, majd egy apró görbét varázsolva magamra még csendesebben hozzátettem:- Boldog sunki napot!

- Neked is!- szűkültek össze szemei, mialatt szélesen mosolyogva nyomott egy puszit arcomra.

- Hyung, kérdezhetek valamit?- piszkáltam a takaró szélét feszülten, de valószínűleg Sunoo ebből semmit sem vett észre, ugyanis csak egyszerűen bólintott egyet.- Neked mit jelent a sunki nap?

- Hm... Talán egy olyan napot, amikor bármilyen ürügy nélkül lehetek többet veled.- túrt szőke tincseim közé, mire nekem szavai és tette miatt nagyot dobbant a szívem. El se hiszem, hogy ezt mondta nekem... Olyan hihetetlen!- Miért kérdezed?

- Szerintem kedvellek, Sunoo hyung.- motyogtam és nagyon reméltem, hogy meg sem hallotta, de halk kuncogása ennek ellenkezőjére utalt.- Nem tudod elhinni, mennyire várok minden egyes 24.-ét azért, hogy aznap csak velem foglalkozz... Én tényleg kedvellek. Nagyon.- vallottam be, de nem éppen olyan reakciót kaptam, mint amire számítottam.

- Édes vagy.- kacagott tovább, mire szemöldökömet ráncolva próbáltam mérges arckifejezést vágni, ami több-kevesebb sikerrel ment is.

- Te nem veszel komolyan.- biggyesztettem le alsó ajkam, hátha a gyér fényben észreveszi, hogy most ezzel valóban megbántott.

- Nehéz téged komolyan venni.- suttogta, miközben nevetésének visszatartásával próbálkozott.

- Miért?- kérdeztem kíváncsian, ugyanis nem Sunoo hyung az egyetlen, aki nem vesz komolyan bizonyos helyzetekben.

- Túl aranyos és kicsi vagy még ahhoz, hogy komolyan vegyelek.- paskolta meg a fejem tetejét, mire én dühösen megfogtam mindkét csuklóját és feje mellé leszorítva őket támaszkodtam meg felette, mire meglepetten, tágra nyílt szemekkel pislogott rám.

- 15 éves vagyok, ennyi idősen még nem kedvelhetek valakit?- néztem rá kérdőn.

- Nem, nem ezt mondtam. Csak nem biztos, hogy ez nem több valami fellángolásnál.- felelte végig szemeimbe nézve, ami által már kezdtem elhinni, hogy most már leesett neki, hogy nem csak viccelődésből mondtam azt amit.

- És ha az? Attól még kedvellek. Lehet holnap már kevésbé leszek oda érted, de az is lehet, hogy minden egyes nap elteltével csak egyre többet fogok érezni irántad.- ismertem be, hogy lehet van valami abban, amit mondd, de attól még az érzéseim felé jelen pillanatban nagyon is  valódiak.

- Niki... Ezt nem most kéne megbeszélnünk.- hárított volna, de én pontot akartam már rakni ennek a történetnek a végére, hiába tudtam, hogy nem 100% a happy end esélye.

- De! Hyung, nem tudom figyelted-e már a 10 months szövegét, de az határozottan rólunk szól. Legalábbis az én érzéseimről biztosan. Nem vagyok már kisfiú, mégis úgy kezeltek mindannyian. Akármit csinálok, azon csak mosolyogtok és azt mondjátok, hogy aranyos vagyok, pedig tudok komoly is lenni, de azt sosem veszitek észre, akkor is csak nevettek rajtam. Sunoo hyung, én csak melletted akarok lenni és azt akarom, hogy tudd, rám számíthatsz! Én megvédelek és mindig támaszkodhatsz rám, még akkor is, ha később már nem fogom ugyanazt érezni irántad, mint most. Csak kérlek, legalább ebben az egy dologban ne csak mosolyogj azon, amit mondok és ne csak azt mondd rá, hogy még kicsi vagyok és cuki. Ha kell miattad menő leszek! Tényleg! Mondd meg, mit csináljak, hogy higyj nekem és megteszem!- borultam fáradtan és nyűgösen rá mellkasára és már-már félálomban vártam reakcióját.

- Elhiszem, amit mondasz. Csupán nem tudom, hogyan kezeljem a helyzetet. Én is kedvellek Niki, de nem tudom, mit kéne tennünk.- simogatta hátamat, mire én erősebben fúrtam arcomat pólójába.

- Szerintem elég, ha csak kedveljük egymást. Ennyi az egész.- motyogtam egy ásítást követően.

- Lehet igazad van. Talán ezt mi még nem érthetjük, mert túl kicsik vagyunk hozzá.- duruzsolta hajamba, de tudtam, hogy csak azért mondta ezt, hogy piszkáljon, de már nem igazán volt energiám ahhoz, hogy elkezdjek vele erről vitatkozni.

- Te kicsi vagy, én nem.- jelentettem ki majdnem némán, majd szinte azonnal el is aludtam.

Boldog sunki napot, illetve kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek!💜

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Dec 24, 2020 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

A Song About UsWhere stories live. Discover now