Édes Istenem! [SZJG ff.] Befejezett

4 fejezet

-Kinga! Milyen volt a találkozó????-kérdezi izgatottan Renáta.

Inkább félrehúzom, hogy ne hallja senki. Jobb lesz, ha nem kürtöli szét a világnak. Meg Virágnak. Mert az egyenlő a fél világgal... 

-Szerinted milyen lett volna?-dobom vissza a kérdést és még szorosabbra húzom a copfomat.

-Naaaa.... Mondd már!-nyaggat. 

-Mennem kell gyűlésre.-indulok el az ellenkező irányba. 

-Várj már!-fut utánam. 

-Miért nem mondasz semmit?-vonja fel a szemöldökét. 

-Tudod Renáta, veled ellentétben vannak olyan emberek akik hasznos dolgokkal töltik az életüket és nincs idejük ilyen gyerekes beszélgetésekre! Különben is mit érdekel? Foglalkozz a magad dolgával, a saját életeddel!-válaszolok neki kissé durván. -Ja, mert az neked nincs... 

Elkerekedett szemekkel bámul. 

Talán kicsit kemény voltam?

Talán nem kellett volna így visszaszólnom?

Ó, Istenem! 

Édes Istenem... 

A lelkiismertemet mindjárt gondolatban elásom! 

Nem lehetek ilyen puhány, csak azért, mert megbánom azt, hogy valakinek a saját stílusomban válaszoltam... 

 Nem az én hibám! 

-Nem jött el, ugye?-kérdezi halkan, együttérző szemekkel. 

Sóhajtva engem le a vállaimat... 

Miért kellett eltalálnia?