Nem mindenki az, akinek először hisszük. Főleg nem egy ilyen világban, ahol sosem tudhatod előre, ki mellett mész el az utcán, kiben bízol és kivel barátkozol. A legszomorúbb az egészben, hogy ez nem képregény, kitaláció, hanem a könyörtelen igazság, amit egy átlagember úgy érzékel, hogy valami egészen biztosan nincs rendben körülötte. Rengeteget gondolkoztam azon, hogy tudatlannak, vagy minden információval ellátva jobb lenni, de sajnos ez lesz életem nagy kérdése, mire soha nem fogok elfogadható választ kapni. Édesapám szavait akkor még nem tudtam komolyan venni, mára viszont a legbölcsebb tanításának tartom: „Ne bízz senkiben vakon!"