Richter a klánja büszkesége. Méz szőke hajával és tenger kék szemeivel az elnök kiskedvence is lehetne, akit a tenyerükön hordoznak az emberek. Én viszont átlátok a tökéletesség álcáján. Megpillantottam azt az összetört embert, aki foggal-körömmel harcol valami nagyobbért. Lenyűgözött, ahogy a törvények és etikai szabályok labirintusában lavírozva újra és újra kibújik a rá rótt elvárások alól. Richter Schneider szembe fordult azzal a világnézettel, ami őt a csillagokig emelte, engem pedig a sárba dobott. A nép már mozgolódik. Hallható a morajlás. Egy vezetőre várnak, aki csatába hívja őket. Richter nevét suttogják a fák között, de vállalja e ezt a nehéz feladatot? A nevem Anna Klein. Engem már megmentett. Most a birodalom a tét.