Minden a hangokkal kezdődik. Először azt hiszed az elméd játszik veled, hogy rád ijesszen, aztán elmúlik. Nálam is így kezdődött. Talán sosem kellett volna hallgatnom hívó szavukra. Talán. Amikor azt hittem nem lehet rosszabb az élet megcáfolt, és rútul a képembe röhögött. Szerencsére az idő segít. Gyógyít, megsebez, eltemet. Ám a "még rosszabb" hely megtanított valamire, amire csak keveseket tanítanak: Élni. Együtt élni az őrülettel, és mindennel, amire az átlagos emberek azt mondanák lehetetlen. "A normalitás csupán az őrület elnyomása. Akik a legjobban bizonyítják, hogy normálisak, azoktól menekülj, méghozzá jó gyorsan" "Mit csinálsz azzal a kefével? - Döbbentem néztem, ahogy Április Bolondja egy elnyűtt kefével dörzsöli a Kalapos hátát. -Az őrület hátát súrolom! - Felelte, majd hozzávágott egy csészealjat."
14 parts