A Mardekár csillaga /BEFEJEZETT/

28.

Emma kérdő pillantással nézett rám, amikor leült mellém az első óránkon, azaz bájitaltanon. Értetlenkedő tekintettel néztem vissza rá és a pennámmal a kezemben nekiálltam firkálgatni az előttem heverő pergamendarabra.

- Elmondod, hogy mi bajod volt egész hétvégen? - kérdezte a barna hajú, amikor rájött, hogy konkrét kérdés kell ahhoz, hogy talán válaszoljak

-  Oh, semmi érdekes. Egy kicsit labilissá váltam lelkileg, tudod, ez a sok tanulás...

- Ne nézz hülyének, Lily - kérte sóhajtva Emma - Collinsnál voltál. Előtte nem volt semmi bajod, aztán egyszerűen csak szétestél...

- Nem estem szét. Egyébként Collins elment. - mondtam összeszorított fogakkal - Dumbledore professzor úgy döntött, hogy már nincs szükségem rá.

- Szóval ez volt a baj, igaz? - kérdezte óvatosan

- Mi volt a baj? Én is tudni akarom! - mondta Dean, miközben leült a mögöttünk lévő padba Dracoval az oldalán

- Semmi - vágtam rá azonnal - Kimerültem, stresszes voltam és kellett egy kis...

- Marcusnak azt mondtad, tanultál, hogy ne tiltsanak el a kviddicstől. - mondta Draco halkan - Hallottam.

- Mert Marcus nem fogadja el kisfogásnak, hogy azért nem mentem edzésre, mert kimerült voltam és nem volt kedvem. Egyébként mi ez most, valami vallatás? A három az egy ellen nem valami fair arány. - jegyeztem meg unottan - Most pedig - mondtam, amikor Piton professzor belépett a terembe  - szeretnék odafigyelni az órára, ha nem haragszotok.

- Ezt örömmel hallom, Lily - mondta gúnyosa mosollyal a professzor, aki éppen akkor haladt el mellettünk - ne felejtsd el, hogy este nyolckor várlak büntetőmunkára!

- Miért kaptál büntetést? - csapott le egy újabb kérdéssel Fox

- Mint mondtam, figyelnék az órára! - morogtam szem forgatva

*
- Jó estét professzor, állok szolgálatára - mondtam sóhajtva, amikor beléptem a férfi irodájába nyolc után néhány perccel

- Megint késtél - jegyezte meg Piton, a tekintetével jelezve, hogy magyarázatot követel

- Tanultam és nem figyeltem az időt - vágtam rá gyorsan

- Lehet, hogy a barátaid elhiszik ezt a mesét, de én nem. - horkant fel gúnyosan a bájitalmester - Miért nem mentél Kviddics edzésre hétvégén?

- Már megbeszéltem Marcussal, hogy tanultam, nehogy rossz jegyeket kapjak és eltiltson a játéktól, uram. - mondtam nyugodtan, mire kaptam egy hitetlenkedő pillantást - Ha nem hisz nekem, kérdezze meg Flintet.

- Elhiszem, hogy ezt hazudtad neki. - mondta unottan, amikor pedig nem mondtam semmit egy ideig, stratégiát váltott - Az igazgató említette, hogy Collins távozott.

- Igen - bólintottam - Szerencsére Dumbledore professzor megértette, hogy én vagyok Lily Potter, akinek nincs szüksége senki segítségére, ahogy arra sem, hogy pátyolgassanak. Nem vagyok Harry. - nem foglalkoztam a torkomat fojtogató gombóccal, ahogy azzal sem, hogy a fekete szemek nyilvánvalóan teljesen átláttak minden hazugságomon - Mit kell ma csinálnom?

*

Fáradtam dőltem be az ágyamba és felmértem, hogy az ágyszomszédom nem tartózkodik a hálókörletben. Pansy és Lisa már aludtak, így összehúztam a függönyöket és előkotortam a Tekergők Térképét, amit Harry kölcsönadott az egyik éjjeli kilógás előtt.

- Esküszöm, hogy rosszban sántikálok! - suttogtam, mire azonnal megjelent az addig üres pergamenen a térkép
Automatikusan a Csillagvizsgáló toronyra vezettem a pillantásomat, ahol az apró lábnyomok és nevek jelezték, hogy Emma és Dean odafent vannak. Elgondolkoztam rajta, hogy elosonok odáig, de nem volt energiám arra sem, hogy felkeljek az ágyból. Elsuttogtam a "Csíny letudva" mondatot, átöltöztem a pizsamámba és bevetettem magamat az ágyba, hogy aztán fél órányi forgolódás után elővegyem a tengernyi tanulnivalómat és beadandómat. A szokásos hang-és fényszigetelő varázsige elmormogása után nekifeküdjek a tanulásnak. Elvégre a Kviddics volt a tét.