Baby || lwt ||

03

Az élet tele van meglepetésekkel. Néhány még legvadabb álmainkban sem jutna eszünkbe. Én mindig is szerettem a meglepetéseket, már ha jóról van szó. Azzal egy pillanatig mindig úgy érzem, hogy én vagyok valakinek a legfontosabb. Aztán mikor egyedül vagyok elkezdem túlgondolni a dolgokat -mert miért is ne- és arra a következtetésre jutok, hogy a meglepetés vagy ajándék csak illedelem miatt kerül a birtokomba. Apának nyilván fontos vagyok, de nem egyszer bizonyította, hogy el tud hanyagolni, ha sokáig vagyok csendben. Ezért is nőttem fel a koromhoz képest egész gyorsan és hozzá is szoktam a nevelőkhöz. Mivel anya nem tudott velem lenni, apa meg színpadról színpadra járkált megértettem már kicsinek is a késõbb csak durvuló helyzetet.

- Darcy, kérlek ne bánjam meg azt, hogy a barátod vagyok. Emeld fel a segged és azonnal kezdj el készülődni ! - rázott fel az alvásomból a mai reggel már harmadjára legjobb barátnőm.

- Hagyj már ! - morogtam és jobban a párnába fúrtam a fejem. A lány elkezdett háromig számolni, majd egyszerűen lelökött az ágyról. - Te normális vagy ? Mivan ha agyrázkódást kapok ?

- Ahhoz előbb agy is kéne. Na, gyerünk a fürdőbe ! - megforgattam a szemem a viccnek szánt beszólásán és végre elkezdtem a napom. Nem akartam, hogy April még a végén eltörje a lábam.
Mire kijöttem a fürdőszobából barátnőm már kikészítette a napi ruhám, ami nem volt más, mint egy egyszerű szakadt farmer és piros bralette. Míg ezeket magamra kapkodtam ő már az ékszeres dobozomban nézelődött.
- Indulhatunk ?

- Persze, bárhová is menjünk.-a lány belémkarolva húzott az autója felé. Miközben vezetett elmondta, hogy vásárolni készül, hiszen ekkor már nem tudok visszafordulni.
- Tele van a gardróbom ruhákkal, April.

- De azokat már látták rajtad. Olyan kell, ami vadiúj, dögös és azt kiabálja, hogy 18 vagy. - a szokásos bevásárló körútunk első megállója felé vette az irányt. A napszemüvegem a szemem elé hajtva szálltam ki a fehér autóból, majd követtem a sétáló utcán a szőke barátnőm. Az boltba belépve ismerősként üdvözöltek minket az eladók. Már ismerték minkettőnk stílusát, valamint azt, hogy milyen szín áll jól. Nem mintha a többiben nem ismernének minket ilyen alapon.

•••

Bő négy óra vásárolgatás - és fényképezkedés - után ismét a szobámban voltunk. Mindkettőnk mai zsákmánya ki volt rakva egymás mellé, hogy kiválasszuk a megfelelő darabot. Mivel nem tudtam, hogy miféle rendezvény lesz, próbáltam minden alkalomhoz megfelelőt találni.

- Te, ezt a sárgát miért engedted, hogy megvegyem ? - kérdezte egy idő után a lány, miközben az ágyamon ülve figyelte a textileket.

- Nagyon elszánt voltál, nem akartalak elszomorítani. Majd jó lesz valamire. - válaszoltam a vállam megrántva. April igazat adva nekem bólogatott, majd tovább bámultuk a ruhákat. Körülbelül öt perc múlva újra megszólalt.

- Jó, én ezt így nem tudom eldönteni. Vegyük fel őket, csinálunk képeket bennük és úgy választjuk ki melyik áll a legjobban. - nem vitatkoztam vele, azonnal bújtam is bele az egyikbe, ahogyan ő is. A zipzárjaink felhúzása után a telefonunkat megfogva lőttünk a másikról random képeket.

- Szerintem neked a fehéret kéne felvenned. - mondtam ki hangosan gondolataim. Ahhoz a képhez is tekert, majd alaposan megvizsgálta.

- Mivel a te szülinapod lesz, hallgatok rád. De csak akkor, ha te a levendula színűt veszed.

- Az nem túl csillogós ? - bizonytalanodtam el. Barátnőm hitetlenkedve nézett rám, majd kitört belőle a kioktatás, mint általában. Nem vagyok egy borzalmasan magabiztos ember, hiába így jelenek meg mások előtt. Egy tinédzser vagyok, aki meg akar felelni a világnak. Minden lépésem lehetőleg előre megtervezem, nehogy bármi kifogásolhatót tegyek, hiszen azt azonnal a közösségi médián fogják kitárgyalni. Nekem pedig erre nincs elég lelki erőm.

- Ugye csak szivatsz ? Darcy, még mindig a te napod lesz, nem valaki másé. Neked kell a középpontban lenni, és amúgyis, mióta gátol meg téged egy kis csillám ? - csak megforgattam a szemeim drámai megközelítése miatt, de végül rábólintottam az ajánlatára.

Az óra már jócskán a hatot ütötte, amilor April elhatározta, hogy nem rontja tovább a levegőt, az ő szavaival élve. Pedig biztos vagyok benne, hogy élvezi a minden szavunkat leső alkalmazottakat. A konyhába belépve Niall bácsit találtam, ki mást. Még aznap, amikor érkezett kiderült, hogy majd csak a "nagy napom" után megy vissza Londonba, addig viszont nálunk fog maradni. Én ennek borzalmasan megörültem, hiszen ritkán tudunk találkozni.

- Mi jót eszel ?

- Nando's-t rendeltem. Kérsz ? - kérdezte tőlem teli szájjal, a tálat felém tartva. Nevetve megráztam a fejem és elhaladva mellette kivettem a hűtőből a maradék spagettit.
- Várod már a holnapot ?

- Őszintén ? Rettegek, hogy a srácok mit szerveztek nekem. - ráztam meg a fejem. A szöszi felnevetett és összeborzolta a hajam, amit ezután morcosan rendezgettem és fogtam egy laza kontyba.

- Nyugi, tetszeni fog. - mondta, majd minden további nélkül otthagyott. Ez most mégis mit akar jelenteni ?
Valószínűleg rajtam kívül minden meghívott tudja mire készüljön. Igen, Darcy. Ezért hívják meglepetésnek.

Ismernek a barátaim, nem hiába vagyunk összenőve lassan hét éve. Emiatt pontosan tudom, hogy szerveznek valami olyat, amire visszagondolva nevetni fogunk, de abban a pillanatban számomra borzalmasan kellemetlen lesz. Apát nem zavarják az ilyenek, ő úgy van vele, hogy az én életem, csináljak vele amit szeretnék. Ha ebben benne van néhány figyelemfelkeltő dolog, hát legyen. Bárki más is megteheti, én miért ne csináljam csak azért, mert a világ szeme előtt vagyok ?
Még nem döntöttem el, hogy melyik a kellemetlenebb; egy trónon ülni egész este koronával meg mindennel vagy végighallgatni, ahogy eléneklik nekem a 'boldog szülinapot'-ot. Majd holnap kiderül.

A 18 mindig is egy olyan kor, amit vár az ember, hogy elérjen. Ez egy bizonyos szabadságot és függetlenséget biztosít, amit ha rögtön nem is, idővel kihasználunk. Alkohol vásárlása közben boldogan tartjuk előre a személyinket, ahelyett, hogy mások kísérgetnek bizonyos rendezvényekre mi kísérjük a fiatalabbakat és nem fognak már gyerekként tekinteni ránk.

Az esti rutinom nem különbözött a szokásostól, maximum annyi, hogy tovább időztem a zuhany alatt. Lábaim olyan simák lettek, mint az ablaküveg és olyan puha, mint a babák bőre. Hajam és az egész fürdőszoba gránátalma illattól áradozott és ha nem fogyott volna ki, még olyan arcmaszkot is kentem volna az arcomra. Egy gyors hajszárítás után mentem is lefeküdni, azzal a gondolattal, hogy legközelebb amikor kinyitom a szemfedőim, már felnőtt leszek - jogilag.

_______________

Úgy terveztem, hogy a szülinapi részt az én szülinapomon rakom ki, de amint látjátok nem jött össze 😂 ez most egy ilyen uncsi és rövid rész lett, de a következőben már kezdődik az igazi cselekmény.