" - Szia. - köszöntem, amikor mellé értem. Hangomra egy kicsit összerezzent és arrébb is lépett egy lépést, majd rám nézett.
- Szia. - köszönt vissza egy kicsit félve.
- Lando Norris, én vagyok az aki a reptéren majdnem fellökött. - nyújtottam kezet...
Mosolyogva néztem Landora, aki Georgeval biliárdozott szombat este a Japán Nagydíj hétvégéjén. Ma egész nap a hotelben voltunk, mert az előrejelzett tájfun ma csapott le. Boldognak és kiegyensúlyozottnak éreztem magam és ebben a brit fiúnak hatalmas szerepe volt. A napok, amiket vele töltöttem mind mutattak valami újat és valami csodálatosat, hogy miért érdemes élni. A mosolyt lassan le sem lehetett vakarni az arcomról, mikor rá pillantottam.
- George, ha még egyszer meg mered lökni az asztalt direkt akkor én esküszöm belőled is egy golyót csinálok. - morogta Lando, mire elnevettem magam.
- Bolond egy társaság. - lépett mellém Lily Alexel az oldalán. - De most legalább nem lóg Alexen. - mondta valamivel halkabban, mire újra elnevettem magam.
- Csak nem féltékeny vagy? - vigyorgott a thai pilóta.
- Én nem, csak néha már magamat érzem harmadik keréknek, amikor ő is velünk van. - tartotta fel a kezét. Mondandóján mind a ketten felnevettünk és Landoék duóját figyeltük.
- Norris, ha most is nyerni fogsz akkor esküszöm eltöröm rajtad ezt a botot. Biztos, hogy csalsz. Ilyen nincs! - mondta felháborodva a brit pilóta.
- Tudni kell játszani barátom. - motyogta. - És nyertem. - egyenesedett ki egy diadalittas mosollyal az arcán.
- Soha többet nem játszok veled. - morogta George, majd felénk lépkedtek.
Azt hiszem igaz a mondás, hogyha elkezdjük magunkat szeretni akkor szerethetjük csak a másikat is igazán. És ez velem és Landoval is így van. A brit fiú megtanított szeretni saját magam és ezzel arra is megtanított, hogy hogyan szeressem őt jobban. Mindenben segít és ez nekem rengeteget jelent. Őszintén már nem tudnám nélküle elképzelni az életem és nem is akarom.
Van még egy mondás: mindig csak ennyi terhet kapunk, amennyit elbírunk és ez szerintem igaz. Azonban lehet, hogy a terhet, amit kapunk nem vagyunk képesek egyedül feldolgozni, ezért szükségünk van segítségre. Ezzel azt is megtanuljuk, hogy nem szégyen segítséget kérni.
- Na mi az? Nagyon el vagy gondolkozva. - karolta át a derekamat Lando.
- Nincs semmi csak rajtad gondolkoztam. - motyogtam a vállába.
- Igen? És mire jutottál? - húzta fel mosolyogva a szemöldökét.
- Hogy nagyon szeretlek és, hogy nagyon hálás vagyok neked. - mondtam őszintén.
- Én is nagyon szeretlek Mads. - dörzsölte az orrát az enyémhez és egy csókba hívott.
- Na! Srácok menjetek szobára vagy mit bánom is én, de ne itt! - csapta hátba Landot George, aki csak morogva fogadta ezt.
- Tudom mondtam már sokszor Russell, de nagyon utállak.
- Én is szeretlek drágám. - pislogott ártatlanul a Williamses pilóta.
- Gondolom. - forgatta meg a szemét Lando, majd szorosan magához ölelt.
Zakatoló szívvel és fülig érő mosollyal viszonoztam a fiú meleg ölelését. És tényleg ennél boldogabb nem is lehettem volna az életben, mert mindent megkaptam, amire csak szükségem lehetett.
The end
Utolsó utáni rész. Decemberben kezdtem el írni Madi és Lando történetét, amit még abban a hónapban 24-én (Karácsonyi sztoriként) közzé is tettem és hihetetlen, hogy 3 hónap és plusz mínusz egy-két nap alatt ennyi megtekintés és vote került rá. Igazából nem is tudom mit mondjak, de nagyon hálás vagyok nektek és minden kis komment, visszajelzés nagyon jól esett. Igazából én egy kicsit úgy érzem, hogy annyi magyarázattal tartozok a kisebb-nagyobb fordulatokért, hogy sok közülük velem is megtörtént és hogy innen merítettem az ötletet és igen szóval ja. De minden szónak egy a vége szóval nagyon köszönök minden pozitív visszajelzést és, hogy itt voltatok. (Mads és Lando még vissza térnek Charles és Rayne történetében)
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
1. Az, hogy Hitler elrabolt xd ez úgy volt, hogy olvastam az Anna Frank naplóját és rendesen kikészültem utána és ez az egy álmom nagyon megmaradt, hogy Hitler elrabolt
2. Szerintem mindenkinek van az életében ilyen korszak
3. Persze, hogy volt...
4. Gyűrűk, hogy mit ábrázol rajta a minta még én se jöttem rá, de egy ideje már megvan
5. The Umbrella Academy és Claus (hozzá tenném, hogy egyáltalán nem vagyok sorozatos ember, tehát ez ilyen évi csoda, ha nézek)
6. A McLaren unboxed videó annak számítanak? Jó formán csak azokat nézem
7. Nope
8. Van egy hörcsögöm, aki Győrfi Pál után kapta a nevét, ezért Palika, egy macskám akinek Bandi a neve, de a Sátánka találóbb rá. És van egy tengerimalacom aki Thanos, mert mindent megrág, ami a környezetében van, tehát a Marveles Thanos után ez illett rá xd (Fun fact: a múlt héten rendelt fülesemet egy nap után szét rágta mert az ágyon hagytam :) )
9. Nincs kedvenc nevem, mármint ilyen full special nincs, ami tetszene
10. Passz nem tom. Talán az osztály társa(i)m...
11. Tél
12. Nincs szerencsém soha
13. Ha úgy nézzük az írás az és az minden szabad időmet elviszi szóval...
14. Hajsza a győzelemért (Rush), Need for Speed, Halálos iramban összes része ezek megunhatatlanok
