Játékos élet Yoongi ff. Befejezett

17. Fejezet

Yeona POV

- Oké, indulok.- forgattam fel a szemeimet, majd megfogtam a kis táskámat, amiben a pénztárcám van, és már siettem is el.

Szerencsére ma pár fokkal melegebb van, mint az utóbbi napokban volt. Jól esett ez a kis séta a sarki boltig, ki kellett szellőztetnem a fejemet az után, ami ma történt. Hogy hogy fogok holnap a többiek elé állni ismét, és hogy fogom tudni kimagyarázni az egy nagy kérdőjel még számomra is. Tény, Jungkook mostmár velem van, de attól még ugyanúgy kínosan fogom érezni magam. Nem értem Lisa miért akar ennyire bántani engem. Valaha abbahagyja?

Nagyot sóhajtva a frusztráltságtól nyitottam ki a kisbolt ajtaját, ezzel megbökve az ajtó feletti kiscsengőt. A harang hangjára egyből felkapta a fejét az árus.

- Jó napot! Mivel szolgálhatok?- kérdezte mosolyogva az idős hölgy.

- Magának is jó napot! Lenne egy kérdésem. Maga árul édes bazsalikomot?- érdeklődtem.

- Persze! Mennyit kérsz?- kérdezte, miközben az említett növényt kezdte hátul keresni a kertben.

- Egy zacskóval, kérem.- válaszoltam kissé türelmetlenül.

- Tessék kislány.- tette le a pultra elém.- Még valamit, kedves?

- Köszönöm, illetve kérnék hagyma virágot!

- Óh szóval díszhagyma. Máris megkeresem!- sietett hátra.- Mennyit kérsz?

- Esetleg olyan öt szálat!- tippeltem. Basszus Suga miért nem mondta miből mennyi kell? Remélem nem kérek semmiből sem keveset...

- Parancsoljon!- tette a másik zacskó mellé.- 16589 von lesz.

- Tessék!- adtam oda a kívánt
összeget.- Viszlát!

- Viszontlátásra!- kiáltotta utánam.
Szökdécselve vettem haza felé az irányt. Kiakartam élvezni a jó időt. Még faágokat kellene szereznem. De honnan? Talán a közeli parkban vannak olyan fajta fák.

- Megnézzem?- kérdezem magamtól, miközben az említett park felé bámultam. Végül úgy döntöttem megállok ott. Rengeteg felnőtt és fiatal volt ott egyaránt. Suli után a gyerekek nagyokat kacagva kergetőztek, ugráltak, egy szóval hangoskodtak. Oda ballagtam a park fás részéhez, majd a telefonom segítségével próbáltam megkülönböztetni a fákat.- Áhá! Tölgyfa! Megvagy!- mutattam rá boldogan, majd nagy nehezen letörtem az egyik ágját, utána mentem a kövihez. ez végig így ment, míg az utolsó szükséges fához nem értem. - Mogyorófa!- kiáltottam, amire többen is rám kapták a fejüket. Próbáltam elérni az egyik ágát, de túl magasan volt.- Baszki!- káromkodtam el magam, majd lábujjhegyre állva próbáltam tovább kapálózni a kezeimmel.

- Segítsek?- hallottam meg egy mély hangot mögöttem, mire kissé megugrottam ijedtemben.

- Basszus a frászt hoztad rám!- horkantottam fel idegesen.

- Neked is szia! Mégis mit csinálsz, ha szabad tudnom?- kérdezte Namjoon kacagva.

- Kell egy ág a fáról, viszont túl magasan van.- magyaráztam.

- Értem. Nem tudsz fát mászni?

- Ha tudnék, már megtettem volna.- forgattam fel a szemeimet, miközben a kezeim a mellkasom alatt fonódtak össze.

- Segítek!- dobott felém egy kacér mosolyt, majd úgy mászott fel a fára, mint egy majom.- Amúgy mire is kell neked ág?- kérdezte, miközben leszakította az egyiket.

- Hát, izé, umm- gondolkodtam idegesen.

- Hm?- jött le az ággal a kezében, miközben kérdőre vont.