I didn't know you surf Cal |2|

11

Másnap hajnalban felkelve, unittan kapcsoltam le a netflixet a gépemen, majd, mint valami piás arrébb dobtam a narancsleves üveget és kisétáltam a konyhába. A kávéfőző gombját benyomva, nagyon hangosnak hatott a folyadék monoton csöpögése, így döbbenten konstatáltam, hogy teljes mértékben csend volt a lakásban. Miután a kávéfőző lejárt, nyomtam bele három hektoliter tejet és kérdőn megindultam a húgom szobája felé, ahol még halkan sem szólt a zene.

A szobába benyitva, döbbenten néztem a bevetett ágyat, majd az ajtóra nézve, megkönnyebbülten konstatáltam, hogy a tegnapi beszélgetésünk után, még tisztelt annyira, hogy hagyjon egy üzenetet.

„Korán megyek állásinterjúra, ne várj meg! A barátnőmnél alszok!" olvastam le a cetlit, majd értetlenül megvonva a vállam, az órára kaptam a fejem. Már fél kilenc múlt, így elképzelhető volt, hogy tényleg melóhelyet keresett magának. Tekintve, hogy soha nem volt valami szoros a kapcsolatunk, de rosszban sem, végül nem kutattam át a szobáját drogot, vagy valami illegális cuccot keresve, csak kidobtam a cetlit a kukába és  becsuktam magam mögött az ajtót.

Mivel ma meglehetően furán ébredtem, filmezni sem nagyon volt kedvem, így a fürdőszobába vettem az irányt, hogy hamarabb induljak el a munkába, de a mosogatónál megtorpantam. Elfelejtettem kimosni a munkapólóm! És mind a kettő a szennyesben volt!

A házban összegyűjtve minden piszkos ruhát, végül gyorsan elindítottam egy fél órás programot, miközben a mosogatóval szemben csöveztem felkötött hajjal, egy tiszta farmerben és egy sima fekete pólóban. Igen, most mindenki megnyugodhat, van más ruhám is a pizzás mellett!

A telefonomat piszkálva, a mosógép halk morajlását hallgatva imádkoztam azért, hogy időben kész legyen, majd abban a pillanatban, hogy csipogott a gép, felpattantam és átdobtam mindent a szárítóba. Miután nagy nehezen végeztem ezzel a szuper reggeli programmal, gyorsan kikaptam az egyik piros pólót, majd kikutatva Calum cuccait is, amit csak azért is kimostam, végül mindent úgyhagyva a francba, felkaptam a cipőm.

A busz felé rohanva, gyorsan bedobtam Calum cserecuccát a táskámba, majd csapzottan felszállva a közlekedési eszközre, unottan vártam, hogy elinduljak. Osztásomnak és szorzásomnak hála, végül sikerült pöcire leszállnom tíz ötvennyolckor, így két perc eszeveszett futás után a pláza folyosóin, sikeresen berobbantam a pizzázóba.

-Itt vagyok- kapkodtam levegő után, de legnagyobb meglepettségemre senki sem állt a pultnál.

A kötényemet felkapva, döbbenten konstatáltam, hogy Marco életében először késett, de félretéve minden kérdésemet, végül a pulthoz léptem.

-Mit adhatok?- pötyögtem a gépben.

-Csak a szokásosat- mosolygott rám Luke.

-Jé, szia! Mar tizenegykor pizzázol?- néztem rá meglepetten.

-Hát, ha olyan pontosak akarunk lenni, én már fél tizenegykor itt voltam a pizzáért, de igen- nézett rám szórakozottan.

-És miért vártál fél órát? A kínai nem lett volna jó?- kérdeztem, miközben gyorsan összedobtam a pizzatésztát és az első adagot kinyújtva, elkezdtem rádobálni a feltéteket. Így van ez, mindig az első pizza a macerás.

-Hát, akartam is veled beszélni-vonta meg a vállát- Gondoltam így hajnalok hajnalán csak én leszek és tudunk négyszemközt beszélni.

-Te küldted el Marcot?- esett le, mire bólintott.

-Ha a béna hajú spanyol gyerekre gondolsz, akkor igen- erősítette meg.

-Nem csak a haja béna, ő is- röhögtem.