I didn't know you surf Cal |2|

24

Az ébresztőm hangjára kelve, kábán nyitottam ki a szemem, majd fekvő pozícióban körbenéztem a szobában. Nem tudom, hogy mikor aludtam be, de a gépem a földön volt, túltöltve, benne éppen a Salvatore testvérekkel, akik beleittak a verbénás piába, amit a serif messziről figyelt a farkasember Lockwooddal. Ahogy jobban körbepillantottam a szobámban, végül nagy nehezen leesett, hogy mi történt velem  és, hogy egyáltalán ki vagyok, így elindultam megkeresni Calumot. Ahogy fél karral fel akartam tápászkodni, ijedten hallottam meg Calum hangos nyögését.

-Kérlek ne nyírd ki a combom- motyogta visszafojtott hangon, mire elkapva a kezem, kérdőn konstatáltam, hogy rajta fekszem.

-Bocsi, egyenlőre próbálok rájönni mi van- ültem fel végül hasizomból, majd a srác felé fordítottam a fejem, aki hasonlóan tett, így ahogy oldalra hajtottam a fejem, ő meg előre, alig választotta el pár centi az arcunkat.

-Tegnap bealudtál, de engem túlságosan érdekelt, hogy mi lesz a vámpírokkal a kriptában, ezért tovább néztem, másra nem emlékszem- nézett rám közelről, mire mosolyogva szembefordultam vele.

-Kérsz spoilert?

-Nem, van jobb dolgom- karolta át hirtelen a derekam, majd magára rántva megcsókolt.

-Ugye tudod, hogy ma van az első napom a könyvesboltban?- motyogtam elszakadva tőle.

-Rip pillanat, köszönjük, hogy léteztél és megpróbáltad- nevetett szórakozottan, mire én lovaglópózban felegyenesedtem és már pont indultam volna a fürdőszoba felé, de ő is felült.

-Mi van?- mosolyogtam rá, de ő csak vigyorogva körbefonta a derekam körül a karját és ismételten megcsókolt.

-Túl szabálykövető vagy- engedett el végül, mire én feltápászkodva előszedtem az újdonsült munkaruhámat.

-Te meg a tökéletes, szóval nem kell félned, hogy doblak, mint Elena Stefant- röhögtem, majd megindultam a fürdőszoba felé.

-Menjek én is?- kérdezte, mire én lazán megráztam a fejem.

-Maradj csak nyugodtan, a pótkulcs a hűtő tetején van, azzal majd ki tudsz menni- vontam meg a vállam.

-És nem esett le neki-motyogta szórakozottan.

-Mi?- fordultam felé az ajtóból.

-Inkább nem mondom meg, nem akarlak felidegesíteni a perverz poénjaimmal- röhögött, mire átgondolva a válaszát, végül megdobtam az első dologgal, ami a kezem közé akadt.

-Hülye- grimaszoltam, majd a fürdőszobába lépve, gondosan bezártam az ajtót és a szokásos rutinommal elkészültem. Az egyetlen dolog, ami más volt, az a pólóm színe, ami piros helyett sötétkékben pompázott. Még egy ok, hogy miért imádom az új munkám...

-Jól nézel ki- vigyorgott Cal a konyhából, felém nyújtva egy poharat.

-Csináltál kávét?- néztem rá kérdőn.

-Ja, mert megérdemled- kacsintott, de nekem a  pólójára siklott a tekintetem.

-Hé! Ki mondta, hogy felveheted a Green Day pólóm?-néztem rá mérgesen.

-Ez az én pólóm. Kicsit össze Calumszagozom neked, hogy örülj, vagy mittom' én, délután visszaadom- röhögött.

-Mi az, hogy össze Calumszagozod?- vontam fel a szemöldököm szórakozottan.

-Tudod! Hogy legyen mit szentimentálisan szagolgatnod, ha nem vagyok itt- vonta meg a vállát, mire fáradt mosolyra húztam a számat.

-Túl sok volt a tinidráma- motyogtam, leülve a szabad helyre.