Sally Face egy új kezdet

4.rész Első nap a suliban

-Olyan jó nekem, hogy téged nem kell keltenem. Tudod, hogy ez milyen ritka? - kérdezte apám a reggeli kávéja elfogyasztása közben.
-Hát nem vagyok az a nagy alvós, szóval szerintem egyáltalán nem meglepő.
-Ma se tudtál aludni? Rémálom? - kérdezte aggódva.
-Nem. Inkább csak a suli miatt izgulok kicsit.
-Felesleges. Úgyis mindenki bírni fog. Plusz, már innét is van pár barátod, szóval nem leszel egyedül. Én az első napomon a gimiben teljesen egyedül voltam. De aztán kevesebb mint egy hónap alatt sok barátom lett.
-Ja, de neked nem volt az arcod helyén egy maszk. - fűztem hozzá duzzogva.
-Ne legyél ilyen borúlátó. Szerintem nagyon klassz. - próbált felvidítani apa.
-Ja, szerinted. Na mindegy, mentem. Jó munkát!
-Máris mész? Nem reggelizel?
-Majd suli fele bekapok valamit. Larry már vár.
-Rendben. Hát akkor sok sikert.
-Köszi, szia!

Buszmegálló:
-Szia Sal! Örülök, hogy idetaláltál! - köszönt nekem Larry a Sanity Fallsos pulcsijában.
-Szia! Még szép, hogy idetaláltam. Csak 10 méterre van a háztól!
-Jó, bocs a feltételezésért, miszerint nem tudtál volna egyedül eljutni idáig - mondta nevetve.
-Suli előtt még beugrunk valahova kaját venni?
-Persze, én is akartam magamnak venni valamit. Úgy bekómáltam, anyám alig tudott reggel kirángatni az ágyból. Annyira utálom a sulit, hiányzik a nyár! - mondta kamu zokogás kíséretében.
-Te beszélsz? Nem neked van maszk a fejeden! - mondtam a kelleténél picit indulatosabban.
-Jó, igaz. Sajnálom, nem akartalak megbántani ezzel.
-Nem, én sajnálom. Nem kellett volna így reagálnom. Hülye vagyok.
-Ugyan, nembaj. Szarjunk le ketten mindenkit! Ha bárki beszól neked, csak menj el mellette és mutasd, hogy kapd be. - mondta kiöltött nyelvvel.
-Ja, utána meg majd jól megvernek. - nevettem.
-Ne aggódj, ha bárki bepróbálkozik, akkor kap tőlem egy jobb horgot.
-Szóval te leszel a spéci verőemberem?
-Igen uram! - erre a két szóra pedig mindketten nevetésben törtünk ki, majd felszálltunk az éppen beért buszra.

Nockfell High School:
-Szeva Chug! - köszöntött Larry zöld hajú barátunknak.
-Sziasztok. - köszöntött vissza szomorkásan.
-Jól vagy? Olyan kedvetlennek tűnsz. - kérdeztem tőle.
-Aha. Csak otthon hagytam a tízóraimat.
-Ne aggódj, összedobjuk a büfében a pénzt egy kakaós csigára. - nyugtatta meg Larry.
-Köszi! - mondta fellelkesülten.

Még beszéltünk egy picit mielőtt elkezdődött volna az első óra, ami oföi volt. Mondjuk nem lepődtem meg rajta hiszen gondoltam, hogy elsőben hétfőn ezzel indítják a napot. Először ofönk bemutatkozott, majd rajtunk volt a sor. Amikor én beszéltem, akkor mindenki tekintetét magamon éreztem és hallottam, ahogy mindenki összesúg a hátam mögött. Alig várták gondolom, hogy az arcomról meséljek. De az nem tartozik mindenkire.

Amint túlvoltunk a kínos beszélgetéseken, vége lett az órának. Utána jött a többi, de azokon szerencsére nem kellett sokat beszélni, bár matekon a tanárnő mindenkivel íratott egy szintfelmérőt, hogy lássa milyen szinten állunk. Majd elérkezett a tízórai szünet, amikor is én, Larry, Ash, Todd és Chug összeültünk enni. Na meg előtte közösen vettünk Chugnak kettő kakaós csigát. Miután majdnem mindenünket megettük még beszéltünk a folyosón, miközben elővettük a cuccainkat a kövi órára. Majd Chug bement a termünkbe, Todd pedig az övébe, Larry pedig mosdóba. Mi azonban Ashel még beszélgettünk kettesben. Így belegondolva még nem is voltam kettesben Ashel. Egy kicsit izgulok is, mert kár is tagadnom bejön Ash. És ezt szerintem már Larry is sejtheti, azért ugrat vele mostanság.
Nem beszéltünk nagyon sok mindenről csak nagyvonalúan arról, hogy milyen a suli. Egész jól elvoltunk, de aztán megjelent egy szőke gyerek aki elkezdett bámulni, majd megszólított nem valami tündérien.

-Héj! Mi van kripli?! Próbálsz csajozni? - kérdezte gúnyos nevetés kíséretében.

-Állj le Travis! - próbált kiállni mellettem Ash.