Kib@szottul szeretlek [18+][Harry Potter f.f.]

44

Éjjel 11 órát ütött az óra, és a halálfaló csapat a Roxfort előtt állt, és pálcájukat felemelve bombárták a kastélyt védő kupolát.

-Ez nem elég erős.-suttogta a lány.

-Addig jó, ameddig kitart..-válaszolt halkan a szőke.

Körülbelül fél órával később Voldemort ideg rohamot kapott, és a bodza pálca segítségével szét szakította a védő kupolát, így a halálfalók bejutottak.

Hatalmas volt a felfordulás oda bent, mindenki menekült, és harcolt. Allison, és Draco iparkodtak együtt maradni, de ezt megcáfolta az a tény, hogy a szőke pálcája Harry zsebében pihent, ezért egy csodás gondolattól vezérelve utána eredt a szemüvegesnek.

Allison idegességében, véletlenül ki nyírta pár volt iskolatársát, majd mikor meglátta vissza futni a szőkét oda lépett hozzá, és elkapta a zakóját.

-Hol a faszomban voltál?!-rántott egyet barátján.

-Vissza szereztem ezt.-mutatta fel a pálcáját.

-Nagyon ügyes vagy, de bármi történhetett volna!

-Nyugi nem tört..-hirtelen egy átok közeledett feléjük- FÖLDRE!-ordította a szőke, majd lerántotta barátnőjét a földre, így elkerülték a gyilkos átkot- Greyback bazdmeg, mi vagyunk azok!

-Bocs szüzike.-vigyorgott a vérfarkas.

Draco megdobta egy szúrós pillantással, majd felálltak, és befutottak a nagyterembe. Végig rohantak a szétvert, üres termen, majd be fordultak a tanári ajtón.

-Figyelj, bújj el, és imádkozz, hogy senki ne leljen rád!-adott egy puszit a lány fejére.

-És te mit csinálsz?-kapott barátja karja után, mikor el akart menni.

-Megnyerek egy háborút.-kacsintott egyet, majd kifordult az ajtón.

Csak add istenem, hogy ne történjen vele semmi..-fohászkodott magában a lány.

***

Túl régóta van csend.. nem tetszik ez nekem..

Mikor már nem bírta tovább, kifordult az ajtón, majd olyannal találata szembe magát, amitől sírhatnékja lett. A nagyterem tömve volt holttestekkel, és az őket gyászolókkal.

Remus.. Thonks.. és.. Fred?!

Végig szelte a nagytermet majd megállt a gyászoló Weasley család mellett.

-Ron.. Ginny.. Mi történt itt?-kérdezte olyan halkan, hogy alig lehetett hallani.

-Huh? Allison?-fordult meg Ron.

-Hogy van Mio?-motyogta.

-Tökéletesen, de te miért vagy itt?

-Hát.. Én..

-Halálfaló.. ő is az, persze, hogy itt van, csak azt nem tudom miért van most itt.-jelent meg Harry is.

-Dracot keresem.. Láttátok valahol?

-Mögötted.-válaszolt Harry, mire Al meg is fordult.

És valóban, ott állt Draco, igaz kicsit kócosan, de életben volt.

-Kicsim!-ugrott a szőke nyakába- Jól vagy? Nem esett bajod?

-Én jól vagyok, és ti?-ölelte át barátnőjét.

-"Ti"? Többes számban?-nézett értetlenül Ron.

-Igen, terhes vagyok.

-Gratula, viszont nekem mennem kell.-fordult meg Harry, majd elviharzott.

***

-Harry Potter, meghalt!-kiáltotta Voldemort, mikor az összes ellenfél előtte, és a Halálfalók előtt állt.

Mindenki úgy állt, mint akik sokkot kaptak. Draco, és Allison is a Roxfortért harcolók között álltak.

-Draco!-hallották meg Lucius suttogó hangját- Draco, Allison!

A szőkének esze ágában sem volt megmozdulni, úgy ahogy Alnek se.

-Draco, Allison! Gyertek!-szólt, egy kellemes, megnyugtató hang, Narcissa.

Erre már mind ketten, igaz vonakodva, de megindultak.

-Remek, most, hogy minden helyre állt, itt az ideje, hogy közénk álljatok.-vigyorgott Voldemort.

Egyszer csak Neville botorkált elő a tömeg közül.

-Nos bevallom jobbra számítottam, de halljuk mi a neved.-mutatott egyenesen a Griffendéles fiúra.

-Neville Longbottom.-válaszolt a fiú. 

– Te aranyvérű vagy, nemde, bátor fiú?-Neville ökölbe szorított kézzel, dacosan nézett Voldemortra. 

– És ha igen? 

– Elszánt vagy, tettre kész, és nemes a véred. Kiváló halálfalólesz belőled. Épp ilyenekre van szükségünk, mint te, NevilleLongbottom. 

-Akkor leszek én halálfaló, ha vörös hó esik!-rántotta elő Griffendél Godrik kardját, mire Harrybe is új erő költözött, és kiugrott Hagrid karjából.

-Potter!-kiáltott Draco, és oda rohant a sebhelyeshez, majd átnyújtotta a pálcáját.

Harry befutott az épületbe, és mindenki ledöbbenve állt, kivéve Voldemort. Ő egyszerre volt, roppant dühös, megilletődött, és csalódott. Lassan felemelte a pálcáját, és a szőkére mutatott vele.

-Ne..-suttogta Allison- NE!-ismételte el ordítva, és elkezdett barátja felé rohanni.

-Szeretlek..-suttogta Draco, majd lehunyta a szemét.

-AVADA KEDAVRA!-üvöltötte a gonosz, majd a szöszi holtan rogyott a földre.

Allison oda ért barátja testéhez, és hirtelen nem tudta felfogni mi történt.

-Draco! Draco kellj fel, kérlek!-kezdett el zokogni- Draco! Nem.. Nem lehet! Nem..

*visszaemlékezés*

-Mi lesz ha egyszer meghalsz, és én meg itt maradok?-nézett fel könnyes szemekkel.

-Akkor már felnőtt leszel, és nem lesz szükséged rám.-mosolygott a fiú.

-Félek, mindig szükségem lesz rád..