Against The Law /Jikook ff./

73. rész

A rész 18+os tartalmakat tartalmaz, így mindenki saját felelősségre olvassa!

Jimin szemszög

- Jungkook, hagyd abba mára, majd holnap befejezed! – kértem már meg sokadjára Jungkookot, de csak nem hallgatott rám.

- Nem Jimin, ez most már a büszkeségemet is sérti, szóval addig nem kelek fel innen, amíg ez a polc úgy nem áll, mint ahogy az a nagy könyvben meg van írva! – magyarázta Jungkook, és közben idegesen lapozgatta a kis füzetet, amiben az volt leírva lépésről lépésre, hogy hogyan is kell összeszerelni azt a nyamvadt polcot, amivel már vagy három órája próbálkozik.

- Jól van, a hálószobában leszek, ha esetleg kellenék, vagy megunnád a szenvedést – sóhajtottam egy nagyot, majd kisétáltam a szobából, egyenesen át a hálószobába.

Nos, az idő rohamosan szaladt előre, olyannyira, hogy szinte észre sem vettük Jungkookkal, hogy ismét átléptünk egy új évbe. Mindketten el voltunk foglalva, Jungkook a munkájával, én meg az egyetemmel és Yuonnal, így fel sem tűnt, hogy megint elszaladt fél év. Viszont Jungkook pár hete felhívta a figyelmemet arra, hogy lassan elérkezünk az egy éves évfordulónkhoz is, ami történetesen ma van. Tényleg hihetetlen volt, hogy már ennyi idő eltelt, és, hogy már egy éve boldogítjuk egymást, de sokkal jobban foglalkoztatott az, hogy mit kellene vennem Jungkooknak, mert fogalmam sem volt, hogy egy ilyen kapcsolatban mit illik tenni ilyenkor. De Jungkook sokkal előrébb járt már, mint én, és egyik este leültünk beszélgetni, mikor is ő ismét felhozta, hogy szeretné, ha Yuonnal ideköltöznénk hozzá. Kicsit meglepett, de miután jobban átgondoltam, rájöttem, hogy már egy éve együtt vagyunk, és Jungkook pont fél éve várakozik arra, hogy igent mondjak és ideköltözzünk, ezért belementem a dologba. Megbeszéltük, hogy nem megyünk el drága étterembe, nem veszünk egymásnak drága ajándékot, hanem a nap folyamán átköltöztetünk engem és Yuont hozzá. Persze már napokkal ezelőtt nekiálltunk az előkészületeknek, mert kellett venni néhány új dolgot, összepakolni otthon a saját dolgaimat, meg Yuonét is, így szinte egész héten elfoglaltak voltunk, de a lényeget mára hagytuk, mikor is minden dobozt átcincáltunk Jungkookhoz és berendezkedtünk. Yuon a délutáni alvása után átment Boráékhoz, hogy játsszon Jeongsannal, illetve végül ott is aludjon, mi meg Jungkookkal hivatalosak voltunk anyáékhoz egy vacsorára, amivel megünnepeltük az évfordulónkat, valamint azt, hogy az első gyerek kirepült a családi fészekből. Nyolc körül értünk haza Jungkookkal, és ő azóta egy nyamvadt polcot akar összeszerelni, de eddig nem járt sikerrel, és már fél tizenegy volt. Én már berendeztem teljesen Yuon szobáját, többnyire a hálószobát is, Jungkook meg rendezte a dolgozó és tanuló szobánkat, de egyenlőre nem járt sikerrel. Egészen idáig nem is tudtam, hogy van egy extra szoba a lakásban, de pont kapóra jön, mert kell egy kis zug, ahova Jungkook is, és én is be tudunk húzódni, ha sokáig tanulunk, vagy dolgozunk.

A hálószobában mindössze annyi dolgom volt már csak, hogy kipakoljam a ruháimat a bőröndből, amiben áthoztam őket, de azt annyira nem volt kedvem megcsinálni, hogy ilyen sokáig halogattam. Most viszont kénytelen voltam a teletömött bőröndöt kinyitni, majd szépen kiszedegetni minden ruhát belőle, és berakni Jungkook hatalmas beépített szekrényének azon részébe, amit nekem szabadított fel. Nagyon aranyos volt, mert pontosan elfelezte a szekrényt, és egy picit sem lógott át az én területemre, amin nagyon kellett mosolyognom, amikor eltoltam a szekrény ajtaját. Tudtam, hogy tényleg nagyon várta, hogy együtt éljünk, de azért meglepett, hogy ennyire be volt zsongva, és ennyire felkészült az érkezésemre, illetve Yuon érkezésére. Az ő szobáját is teljesen az ő stílusára csinálta meg, telepakolta dinókkal, meg minden egyéb menő dolgokkal, ezért mondanom sem kell, hogy Yuon imádta az új szobáját.