IX.🖤

1.5K 80 3
                                    

Törékeny

Taehyung:

Egy fontos és fárasztó megbeszélésen vagyok túl. Volt egy kisebb maffia, ami versenyzett velünk, de behódoltak. Nem szeretem, ha ellentmondnak nekem. Megmutattam, hogy kié is a hatalom. Míg mások meggondolatlanul használnák a hatalmat, én mindig megfontolt vagyok. Most már csak a papírokat kell kitöltenem és pihenhetek.

Reggel óta csak járkálok. Baj volt a drog szállítmánnyal, nem sikerült egy bevetés, az egyik emberemet elfogták a zsaruk, a telefonom folyamatosan csörgött. Valaki üzenetekkel bombázott, ami nagyon idegesített, ezért kikapcsoltam a telefont.

Zakómat a kanapéra dobtam, nyakkendőmet meglazítottam és helyet foglaltam a székemben. Szerencsére nincs sok papír, így egy bő két óra alatt végeztem is velük. A telefonomat kezembe véve kapcsoltam be. Meglepetten néztem, hogy a nyuszifiú írt. Mosolyogva gondoltam vissza a tegnapi randira. Nagyon aranyos volt. Nem kis gondot okozott déli tájékon a kinézete. Mosolyogva nyomtam meg a zöld ikont, hogy felhívjam. Pár csengés után fel is vette.

"- I-igen?" -szólt szipogva. Mosolyom lefagyott arcomról.

"- Szia Kook. Mi a baj?" -kérdeztem feszülten.

"- Sz-szia hyung. Nincs semmi baj." -mondta erőltetetten nevetve.

"- Kook!" -szóltam rá idegesen. "- Ne hazudj!"

"- Tényleg nincs semmi baj, hyung. Filmet néztem és nagyon meghatódtam." -magyarázott, de tudom, hogy hazudik.

Kopogás zavarta meg a beszélgetésünk. Unottan szóltam ki, hogy bejöhet. Namjoon lépett be. Intettem neki, hogy hallgasson.

"- Biztos vagy benne?" -sosem szorult össze ilyen fájdalmasan a szívem, mint most. Sírt, és ez biztos.

"- Uhum. Delgod van? Mert akkor nem zavarlak." -mondta szomorkásan.

"- Várj egy kicsit." -válaszát meg se várva némítottam le magam és Namjoonra néztem.

- Ezek érdekelni fognak. -nyújtotta át a dossziét. - Nem zavarlak tovább. -csak bólintottam, ő pedig lelépett.

"- Na itt vagyok." -mondtam mosolyogva.

"- Sajnálom, hogy zaklattalak az üzeneteimmel." -mondta bűnbánóan.

"- Ugyan baba, semmi baj. Van kedved átjönni?" -beszéltem csábosan. Kiderítem, hogy mi a baja.

"- Umm... nem tudom." -beszélt bizonytalanul.

"- Tíz perc múlva légy nálam." -zártam le ezzel a beszélgetést.

A, Namjoon álltal hozott dossziét vettem a kezembe, majd elhagytam az irodámat és beültem a fekete autóba. Mondtam a sofőrnek, hogy a házamhoz megyünk, amire egy "Igenis!" válasz után elindult az autó. Érdeklődve olvastam a szavakat és egyre idegesebb lettem. A képeket látva, egész testemben remegni kezdtem az idegtől. A házamhoz érve idegesen rontottam be az ajtón és dobtam le magam a kanapéra. Nem hiszem el, hogy ezt tette.

- Mr. Kim. Itt van Jeon Jungkook. -jelentette az egyik szolgáló.

- Engedje be. -mondtam érzelemmentesen. Kook bejött és feszengve nézett rám. - Foglalj helyet nyugodtan.

- Köszönöm. -mondta és leült. Csak a földet bámulta. Olyan törékenynek és ártatlannak néz ki, mégis ez csak egy álca. - Hyung... én szörnyű dolgot tettem.

- Mond el nyugodtan. -erőltettem magamra egy mosolyt. Ha a képek nem hazugság alapon készültek, olyant teszek vele, amit még én is megbánok.

Beteg JátszmaWhere stories live. Discover now