A mostoha tesóm haverja / A haverom mostoha tesója

12. fejezet - Bál

- Tök normálisan beszélgettünk, aztán egyre többször érintett meg úgy. - magyarázta kipirult arccal kicsit lihegve.  
Oli mellettünk fangörcsöt kapott, ami abból állt, hogy forogva ugrált körülöttünk. 
- Ne ugrálj már! - szóltam rá a lányra. 
- A fangörcsöt nem egészséges visszatartani. - okoskodott és pillanatnyi szünet után megint ugrálni kezdett viszont most nem csak minket ugrált körbe, hanem a saját tengelye körül is forogni kezdett.

Lemondóan megráztam a fejem és Deanre néztem, akin egy kicsit már lecsillapodtak a kedélyek. 
- Szóval meghívtak a bálba. - 
- Úgy tűnik. - mondta zavartan. 
- Átmegyek hozzád suli után és kicsíplek. - lelkesedett be Oli.
Amíg ők megbeszélték a délutánt ráírtam Markra. 

Leo: Mit csináltál te????
Mark: Flörtöltem egy sráccal. 😁
Leo: Miért? 
Mark: Mert kurva cuki a gyerek 😍 Leo én meleg vagyok
Leo: Vettem észre
Mark: Mit vegyek fel? Ha már meghívtam akkor jól kell kinéznem. 
Leo: Nyugi. Segítek majd. Délután mindent elintézünk a bál előtt. 
Mark: Te vagy a legjobb tesó a világon. 
Leo: Hülye. 

- Gyerekek üljetek le! - hallottam meg egy ismerős hangot. 
- Lilla? - néztem döbbenten a húszas éveiben járó ismerősömre. 
- Igen. - mosolygott. 
- Azt hittem a kórházban dolgozol. - 
- Hát az csak amolyan hobbi. Itt tanítok csak még próbaidőben. - 
- Miller ismeri a szexi tanárnőt. - mondta perverz vigyorral az egyik izomagy osztálytársam. 
Lilla csak sóhajtott egyet és mindenkit a helyére parancsolt. Kaptam egy apró leszidást mert letegeztem, de nem volt nagyon vészes.
A nap többi része egész nyugisan telt, azt leszámítva hányszor jöttem zavarba Nick miatt. 

 Amint a sulinak vége lett Mark szinte rohant haza, hogy fel tudjon készülni a bálra és én meg rohantam utána. 
Lihegve estünk be az ajtót, amit Mary szóvá is tett. 
- Mi ez a nagy sietség fiúk? - 
- Tetszik egy fiú. - mondta Mark, nekem meg leesett az állam.
- Aha. És miért akarsz megfulladni? - 
- Öltöny kéne. - 
- Feltalálták a telefont. Ajánlom figyelmedbe. - csóválta a fejét Mary. 

Amíg ők megbeszélték a dolgokat én felmentem a szobámba és miután otthoniba öltöztem a ruhás szekrényem elé álltam. Néhány percbe bele telt, hogy rájöjjek, hogy nekem semmilyen elegáns ruhám nincs. 
- Gondoltam, hogy erre magadtól is rájössz. - kuncogott Mary az ajtófélfának támaszkodva. A kezében egy öltöny volt, amit leterített az ágyamra és leült. Én is leültem mellé. 
- Mark elmondta hogy érzel Nick iránt. - 
- Ugye nem haragszol mert mindkét fiad meleg? - 
- Miért haragudnék? Nincs közöm, se beleszólásom, hogy kit szerettek. - mosolygott rám és átölelt. 
- Köszönöm anya. - öleltem vissza. 

Miután kimondtam az "anya" szót erősebben kezdett szorítani, ami nagyon jól esett tőle. 
- Na de most öltözz aztán elviszlek titeket. - mondta miután elengedett. 
- Rendben. - mosolyogtam rá és elkezdtem készülődni. 

Nick

Miután a suliban többször is sikerült zavarba hoznom Leot, eldöntöttem, hogy most jól megkínzom a kinézettemmel. Felvettem egy nagyon elegáns, kicsit szűkebb zakót, amihez egyszerű nadrágot társítottam. A tükörben nézegettem magam ami amúgy nagyon nem szokásom, de ez muszáj volt tekintve, hogy az én Leomról van szó.
Kaptam Marktól egy üzenetet, hogy ők is lassan készen vannak és küldött egy lesi fotót a készülődő Leoról. Elolvadtam olyan aranyos öltönyben. 

Még utoljára ránéztem a szettemre és elindultam otthonról. Felszálltam a buszra és próbáltam figyelmen kívül hagyni az engem pásztázó szemeket. Na igen, erre nem gondoltam amikor a szűkebb öltönyt vettem fel. Leültem az egyik srác mellé, aki végig mért de nagyon nem zavartatta magát. Engem sem zavart addig a pontig, amíg a srác a kezét a combomra nem rakta és simogatni kezdte. Gyorsan felálltam a gyerek mellől és egy rosszalló pillantás után leszálltam a buszról.