Az első óra elmaradt,szóval később mentem suliba. Végigszenvedtem a matekot, majd a kettő lyukason elmentem pár osztálytársammal a városba. A maradék három órát elég nehezen bírtam, a fejem végig fájt.
Suli után vezetni mentem...holnap vizsgázok...másodjára. Amikor megbuktam az előzőn,utána szétvágtam a csuklóm csalódottságomban,de már 9 napja bírom, úgy érzem jó úton haladok a leszokás felé. Próbálom a problémákat máshogy levezetni. Ez az eltelt 5 nap nagyon jó volt eddig. Elég régóta nem voltam ilyen boldog, remélem kicsit helyrerázódik az életem.
Ezen a napon sem nagyon tudtam fékezni a falásrohamot,megint brutál sokat ettem,este próbáltam ellensúlyozni kicsit az edzéssel, de valószínűsítem ennyi kaja mellett mit sem ért.
Ma szintén későn fekszem,mert holnap dolgozat, így még sokat kell tanulnom.
YOU ARE READING
Saját rabságomban
Non-FictionEgy sztori az életemről..vagyis arról, hogy ment tönkre.
