Mortal of The King III. Az uralkodás/BEFEJEZETT

4.

Basszus, nem szól senki, hogy egy hete nem volt rész!! 😳😳 Ezt a hiányosságot most pótolom egy picit uncsi résszel😁

                                                                                   

Év: 2036 jelen

Zayn:

Ahogy kint ültünk, és néztük a csillagos eget, tekintetem az ölemben fekvő szerelmem felé siklott. Darcy barna hajkoronája legyező szerűen terült el a combjaimon, míg kék szemeivel a két apja szerelmes turbékolását figyelte. Harry fél könyökre támaszkodva feküdt, Lou fölé hajolva, míg apró csókokat váltottak a hatalmas, kockás pokrócon elnyúlva. Szerettem ezeket a kirándulásokat. Olyan békés volt, és legalább kiszabadultunk a mindennapi problémák sokaságától. Ujjammal végig cirógattam Darcy formásan ívelt arccsontján, amíg a rózsaszín párnácskákra nézve elfogott a vágy. Gyönyörű és az enyém. Igaz, nem volt egyszerű menet. Sőt... Emlékszem minden pillanatra, mi történt, miután megcsörrent a telefonom, hogy Lou értesítsen Harry érkezéséről.

A nappaliban olvasgattam, amikor megcsörrent a mobilom, és Lou képe villant fel. Elhúztam a zöld kis kagylót, és meghallottam Lou erőtlen hangját:

- Harry.. útban van hozzád.... - nyögte fájdalmasan.

- Tessék? - kérdeztem vissza, de időm sem volt felfogni mit hallok, mert ekkor szabályosan betört a bejárati ajtóm és berobbant rajta Harry.

- Mindent tud... - hallottam még a telefonból barátom hangját, de válaszolni nem volt időm, mert a feldühödött vámpír felkent a falra.

- Basszus! Harry! Harry állj le! - kiáltottam, és akkor a hevességben támadóm még a mobilomat is megsemmisítette ahogy rálépett. Pedig szerettem..... Vadi új Iphone 15 S. Isten veled három milliós készülék.....

- Hozzáértél a kisbabámhoz te féreg! Visszaéltél a barátságommal!

- Beszéljük meg ezt, Harry.... Nem akarlak bántani, de meg kell védenem magam...

- Mit beszéljünk meg ezen? Mi? Hogy lesmároltad a lányomat? Még csak tizenhat éves bazd meg!Ő még egy pici baba! - Harry nyála az arcomba fröccsent, és megnyúlt szemfogai sem ígértek sok jót a jövőmre nézve.

- Szeretem őt Harry! Eszem ágában sincsen kihasználni őt! És az csak egy szájra puszi volt, még csak nem is igazi csók!

A következő percben Niall és Liam rontottak be és szabályosan letépték rólam az őrjöngő Harryt. Nagyon erősen tartották, és próbálták nyugtatgatni.

- Nem vagy észnél öreg! Higgadj le! Semmi baj nincsen! - duruzsolta Liam, míg Niall vérben forgó szemekkel nézett támadómra.

- Fogalmad sincs, mit tettél, Harry! Eltörted Louis bordáit! Felfogod ezt egyáltalán a fene nagy büszkeséged közben? - kiabálta le Niall.

- Hogyan? - ahogy rádöbbent, hogy azt bántotta akit a legjobban szeret, egyből megváltozott a viselkedése. Ismét kapálózott hogy eresszék, de ezúttal Louhoz akart menni.

- Nem engedünk, sajnálom! - kiáltotta Niall.

- A kisbabámhoz akarok menni! Vért kell adjak neki attól hamarabb gyógyul!

- Az lehet, de a kisbabád jelenleg retteg tőled, szóval...

- Tessék?

- Megütötted őt! Eltört négy bordája és agyrázkódása lett az ütésedtől! Szóval Lou most nem örülne neked, szóval maradsz a seggeden! - osztotta ki Liam is.

- Ő az enyém! Jogom van mellette lenni! Eresszetek el! - kapálózott, mindhiába.

- Ha megígéred, hogy higgadtan kezeled Zayn és Darcy ügyét, elengedünk! - egyezkedett Ni.

- Basszátok meg, rendben van, de most hadd menjek! A szerelmemet akarom! - a két srác óvatosan engedte el Harryt, mire az pillanatokon belül eltűnt a látótérből.

- Nagyon megsérült Lou? - kérdeztem.

- Ez a marha nekibaszta a falnak, amibe szabályosan beépült... Eltört négy bordája, és keményen beverte a fejét. Ő javasolta, hogy ne engedjük hozzá Harryt, míg meg nem ígéri hogy békén hagy benneteket. Felhívott miután veled megszakadt a vonal, hogy jöjjünk segíteni. Még éppen időben értünk ide....

Pár nap múlva Louis felhívott, hogy menjek át hozzájuk mert beszélnünk kell. Ahogy beléptem Harry a kanapén ült és nagyban a férje talpát cirógatta, ha jól tudom ez neki nyugtató. Leültem velük szembe, és így szóltam:

- Beszélni akartatok velem?

- Igen Z, ülj le. - mondta Lou.

Harry nem nézett rám, csak a tevékenységére koncentrált.

- Nézd, beszéltünk Darcyval és most veled szeretnénk. - kezdett bele Louis. - Ő most nincs itthon emiatt kértem hogy most gyere. A Tanácshoz ment, van néhány papír amit alá kell írjon. Annyi idő elég lesz nekünk is. Szóval... Először is, Harry mondani szeretne valamit.

Ahogy ránéztem a göndör félistenre, bennem ragadt a levegő. Gonosz félmosolyra húzta a száját, ami inkább grimasz volt, a tekintete sötét mint az éjszaka, és így szólt, látszólag nem szívesen:

- Bocs.

- Nem értettem rendesen, elismételnéd, kérlek? - cukkolta Louis.

- Mondom bocs.

- Még mindig nem volt elég hangos és érthető....

- Louis erre semmi szükség.. - próbáltam menteni a menthetőt.

- De, szükség van rá, mert Harry úgy viselkedett veled, mint egy középkori barom. Szóval szívem, kérlek artikuláltan kérj elnézést Z-től amiért majdnem letépted az arcát a saját hülyeséged miatt.

- Bocsánat Zayn.... - mondta ki hangosan és érthetően Harry.

- Semmi baj, Harry, felejtsük el.

- Jó fiú. - úgy paskolta meg Louis Harry kobakját mint egy kutyának szokás amit megdicsérnek... - Most pedig azért is hívtunk,mert Harry és én szeretnénk elmondani, hogy ameddig tiszteletben tartod a lányunkat, és nem okozol neki sem fizikális sem mentális fájdalmat, udvarolhatsz neki. De nem veheted el a szüzességét 18 éves kora alatt. Ha megbántod őt, kibelezünk, és nem fogom visszafogni Harryt. Hidd el, ő nagyon szeretné, hogy hibázz. Szóval javaslom, hogy tarts be a feltételeinket. Elviheted moziba, vagy táncolni, de ha baja esik, vagy szomorú lesz, rád uszítom az apját és akkor az Úr irgalmazzon neked. Világos voltam?

- Tökéletesen.

- Nagyszerű. Akkor isten hozott a családban, Zayn.

Már két éve annak, és hála az égnek, Harry is megbékélt valahogy a helyzettel. Lou jól kézben tartja őt, hiszen ha kell, erős kézzel fogja, de viszont így is Harry a domináns fél. Most is, ahogyan fölé hajolt és csókolta, olyan szeretettel tette, hogy nekem fájdult bele a szívem. Darcy imádta a két apját, és mivel ugye melegek, elfogadóként lett nevelve. A drága szerelmem szivárvány harcos lett, és a meleg vámpírok jogaiért akar küzdeni. Sajnos a vámpírok között még talán jobban tabu ez a dolog mint az embereknél. Immáron ugye, hogy a szépségem uralkodik, az apjáék a háttérből segítik már csupán őt, és jóformán mindent egyedül intéz.

Hosszas búcsú után a szülői pár is elment nyugovóra térni, ahogyan mi is a drágámmal. Ugyanis náluk lakok, csak még hivatalosan külön szobában.

Lassan mennünk kellett, nemsokára előbukkan a Nap, hogy csókjával köszöntse az ébredő világot.