.☆ミMoon /Nishimura Riki ff./☆ミ.

09

Ajánlott zene:BTS-Serendipity
~~

Megint csak nagyon erős fájdalmaim voltak az éjszaka. Elméletileg Rikinek kellet volna szóljak egyből mert ugye meg ígértem neki. Csak hogy akkor el kellett volna mondanom a betegségem. Erre én még nem állok készen. Annyira szóltam volna neki hisz egy két érintése el fed minden fájdalmat de egy az hogy éjszaka közepén nem igazán volt arcom fel kelteni. Kettő tényleg a betegségem ha kiderül. Félek a következményektől. Nem akarom hogy hirtelen most el távolodjon tőlem, pedig az lenne a legjobb neki. Valamilyen szinten én is ezt szeretném. Bárcsak el távolodna tőlem, mert -Még ha pontosan nem is tudom mi van köztünk-nem akarom hogy fájjon neki az elvesztésem.

Ma úgy terveztem hogy dobok be neki levelet meg adok neki innivalót mert ilyen rég volt. De addig még van több órám. Most jelenleg egyedül vagyok a osztályteremben mert a többiek még nem értek be. Nagyon szúrni kezdett a tüdőm újra így hát táskámból előhalászva a gyógyszereim vettem be őket. Csak remélem hogy hatni fognak hamarosan. Ha megint bármi bajom lesz Riki előtt és neki látni kell a szenvedésem. Leg utóbb is annyira láttam rajta azt az össze zuhanást miután pánikrohamom volt. Annyira rossz volt rá nézni-És nem a miatt mert nem nézne ki jól-annyira aggódott.

-Szia Nabi!-Jelent meg hirtelen Jungwon mellettem amire meg ilyedtem.

-Ne kezd te is. Miért szerettek ennyire ilyesztgetni?-Kérdeztem fejem a padra hajtva majd vissza egyenesedve újra-Mi járatban erre? Mi újság?-Kérdeztem a fiúra nézve. A fiú csak fel mutatta bal karját.

-Le vették a gipszem!-Mondta mire én mosolyogva meg öleltem.

-De jó! Nagyon örülök!-Mondtam neki már színte ujjongva míg ő csak probált nyugtatni.

-És a...-Itt meg akadta egy pillanatra a kérdezésben, de aztán folytatta.-A nagymamád hogy van?-Kérdezte tőlem.

-Nagyon jól. Nincsen semmi baja-Mondtam nem teljesen értve hogy miért kérdez ilyeneket.

-Aha. Hát jó. Na és milyenre tervezed a tortáját? Már csak négy nap a szülinapjáig. Amikor el kezdtük tervezni még volt majd két hét. Mostmár el kell kezdeni be szerezni a hozzávalókat.-Mesélte és így a beszélgetés el ment egy másik irányba hál istennek.

~~

Ebédszünetben le ráztam a többieket aztán el indultam a termünkbe. Nagyon régen csináltam már ilyet. Kicsit hiányzott őszintén szólva. Be csúsztatom a levelet Riki szekrényébe majd a szekrény tetejére helyezek egy üdítőt. A következő óránk nem ebben a teremben lesz szóval már mindenki el vitte magával a dolgait egyedül nekem kell már csak ki szednem a szekrényből. Amint ezekkel meg vagyok már indulok is a többiekhez.

-Jézusom már azt hittem valami baj van!-Mondta Riki derekamnál magához húzva amikor meg álltam az asztal elött.-Azt hittem el ájultál vagy valami!-Nézett rám ilyedten.

-Nyugi! Mint látod semmi bajom!-Mondtam miközben le ültem és meg símitottam a fiú fejét. A többiek mind minket néztek így nem mertem meg csókolni. Annyira jó itt az ő társaságukba. Végre az öt lány sincs képben hogy idegesítsenek. Yuna már nagyon rá volt szállva Rikire ami őszintén nem igazán tetszett. Egész végig ott nevetgélt a fiú körül aki csak le rendezte mindig annyival hogy ők barátok. Hát lehet az ő részéről igen, de a másikérol már nem olyan biztos.

~~

Most is szokásosan a játszótér felé veszem az írányt, de Rikivel a nyomomban. Azt mondta hogy el jön mert fel ügyelni akar rám. A pár nappal ezelőtt történtek miatt nagyon meg van ilyedve még most is. Mindenhova kisérget. Most is kb ki jelentette hogy ő már pedig jön és együtt fogunk táncolni. Én ezt egy cseppet sem bánom mondjuk. Éppen fordúlnék be a játszótér felé amikor Riki vissza húz.