prológus.

2.2K 45 0
                                    

csak táncoltunk az esőben egymás szemeiben elveszve, teljesen kizárva a külvilágot. megszűnt az idő, sőt még az sem érdekelt, hogy lefolyik a sminkem, vagy vizes lesz a hajam.

az övé akartam lenni.

— szeretlek - mondta ki a szót, amire már régóta vártam. ugyan eddig tök nyugodt voltam, ekkor a szívverésem felgyorsult.

meglepődtem.

meglepődtem, hogy kimondta nekem.

nekem.

— én is szeretlek téged - mondtam ki én is érzéseimet.

eleve nem sok választotta el ajkainkat egymástól, viszont már semmi.

ajkai puhák voltak, a csók nem indulatos volt, inkább érzéki.

éreztem, hogy teljes szívéből szeret.

ahogyan én is őt.

parafenomén | Marics Peti ff. Where stories live. Discover now