𝐢𝐧𝐭𝐨 𝐲𝐨𝐮 ᵏᵘʳᵒᵏᵃʷᵃ ⁱᶻᵃⁿᵃ

𝟎𝟗

𝐢 𝐟𝐞𝐥𝐥 𝐢𝐧 𝐥𝐨𝐯𝐞 𝐰𝐢𝐭𝐡 𝐲𝐨𝐮. 𝐢 𝐝𝐨𝐧'𝐭 𝐤𝐧𝐨𝐰 𝐡𝐨𝐰, 𝐢 𝐝𝐨𝐧'𝐭 𝐤𝐧𝐨𝐰 𝐰𝐡𝐲. 𝐢 𝐣𝐮𝐬𝐭 𝐝𝐢𝐝

"Én össze vagyok zavarodva Yuu." mondta Rena a legjobb barátja sírja előtt ülve.

"Lehetek én boldog?" kérdezte Rena és tudta semmilyen választ nem fog kapni, de reménykedett egyben. Bár tudja mit mondani Yuu ha tudna válaszolni, de Rena nem biztos önmagában és talán egy kicsit fél is.

"Mármint tudod kevésbé hibáztatom magam amiért te itt vagy én pedig nem, de nehéz túl tenni magam mikor akárhová megyek rád emlékeztet és hogy már nem vagy velem. És ott van Rika-chan is." mondta Rena és ő maga sem tudta, hogy pontosan hová akar kilyukadni.

"Rika-chan teljesen összetört, hogy nem lehet veled és képtelen túl jutni a dolgokon. Ha ő nem lehet a szerelmével akkor én miért lehetnék. Érted amire gondolok?" mondta tovább Rena elsőnek kimondva, hogy van szerelme.

"Mióta ismerlek szerelmes voltam beléd Yuu, de az amit most érzek másabb. Lehet azért mert viszonozzák az érzéseimet vagy nem tudom, de hihetetlenül szerelmes vagyok. Legszívesebben mindig vele lennék és el sem mozdulnék mellőle, imádom hallgatni ahogy beszél, olyan aranyosan tud mosolyogni, a szemei is egyszerűen gyönyörűek, olyan kedves velem és mindig érdeklődik irántam, mellette egy más Rena vagyok akit talán még te sem ismersz." mesélte Rena aki már csak a gondolattól is mosolyogni kezdett.

"Mindig erre vártál. Hogy meséljek neked egy fiúról aki ennyire magával ragad, de sajnos csak így sikerült ez. Őszintén azt sem tudom minek most mondom ezt el neked." mondta Rena aki igazából az este közepén jött el a temetőbe Yuuhoz.

"Jó talán tudom, de kimondani képtelen vagyok, ne is várd el tőlem!" mondta Rena és a vörös arcát elrejtette pedig senki sem látta.

"Most ha itt lennél biztos megkérdeznéd miért nem Emmának mondom el, de nem mehetek ezzel hozzá mikor a bátyjáról van szó. Hinának is megpróbáltam elmondani, de túl zavarban voltam, meg egyértelmű, hogy amit ő tud azt Emma is. Ismersz minket, hogy nincsenek titkaink és ha egyikünk tud valamit akkor mindhárman tudjuk." felelte Rena továbbra sem kimondva a történteket.

"Oké, figyelj Yuu, a számomra is meglepő és hihetetlen, de megtörtént. Életem első csókja megtörtént így 25 évesen." mondta Rena és hangosan kimondva még jobban elszégyellte magát.

"Nem vagyunk együtt hivatalosan, de Izana olyan szépen nézett rám, hogy megcsókoltam aztán pedig ott hagytam. Hülye vagyok? Határozottan, de azt sem tudtam mit csinálok. Ahh Yuu, segíts!" mesélte el tömören a dolgokat Rena.

"Ugye boldog lehetek? Ugye nem baj, hogy szerelmes vagyok? Megtehetem ezt, igaz?"

Baji és Yuna szülinapja olyan jól sikerült, hogy az este mikor Izana haza vitte Renát akkor megtörtént az első csókjuk. Kaotikus este volt és Rena a nap végére elfelejtett gondolkodni.

Rena sem számított a saját tettére nem még Izana. De a férfi ha tagadni akarná se tudná mennyire tetszett neki. És legalább ez megadta neki a kellő önbizalmat, hogy lépést tegyen Rena felé, mert így már biztos a lány érzéseibe és abban, hogy készen áll egy kapcsolatra.

Viszont arra sem számított senki, hogy Rena annyira zavarban érzi magát, hogy pár napig ignorált mindenkit. Izanát érthetően, Emmának pedig a szemébe nem tudott nézni miután a bátyját megcsókolta, mert biztos elszólná magát, de ez nem olyan egyszerű mint ahogy hangzik és Hinának is szégyelli elmondani. Úgy jutott el Yuuig, hogy most már muszáj valakivel megosztani a dolgokat, mert ez a pár nap is sok volt, hogy magába tartsa. És mivel Yuu esetében nem kell senki szemébe néznie így természetesen neki mondta el, de ha élne akkor is itt kötött volna ki, bár biztos több ideig írta volna körbe a dolgokat, mert még ha legjobb barátok is nehezebb volt mindig is egy fiúval megbeszélni ezeket.

De most, hogy kiadta mindazt amit érzet, újult erővel tud Izana és barátai elé állni. Legalábbis így képzelte el, de mikor elindult volna megvalósítani megtorpant.

Az elmúlt napokban is inkább a családjával volt, hogy ne gondolkodjon annyit a dolgokon, de már nekik is elegük volt Renából.

"Nővérkém nem tudom mi bajod van, de nem egészséges, hogy az ajtóban állsz már fél órája." mondta Rei, Rena húga.

"Inkább másfél órája." javította ki Ryuu, Rena öccse.

"Inkább örüljetek, hogy a nővéretek itthon van." mondta Rena.

"Jobb volt míg nem voltál." mondta Ryuu, de nem gondolta komolyan. Izana tanácsára Rena többet van a testvéreivel, akik örülnek, hogy végre Rena közeledni szeretne feléjük. Főleg Rei akinek jól jön a nővére, előbb még jobb lett volna, de most is örül neki. Ryuu pedig nem rég lett tinédzser, de a testvéreire ütve nem olyan vészes eddig, de szereti csesztetni nővéreit.

"Hálátlan, mindjárt oda megyek." mondta Rena készülve, hogy megüti öccsét.

"Nővérkém én csak úgy gondoltam, hogy 25 éves vagy nem kellene félned." javította ki magát Ryuu.

"Igaza van Ryuunak, itt at ideje boldognak lenned nővérem." biztatta Rei is Renát.

"Ha ma haza jövök az a ti lelketeken fog száradni." mondta Rena és a kis testvérei előtt nem mutathatott gyengeséget így végre nagy nehezen kilépett az ajtón, hogy Izanához menjen.