Megtévesztő Szerelem 2.fejezet BEFEJEZET

15.Rész

Stella szemszöge

Reggel szokásosan őrjítő fejfájással ébredek, aminek oka a tegnap elfogyasztott temérdek alkohol. Nagyot nyújtózkodva ölelném át a melettem fekvő férfit, de ő elég komoly tekintettel néz.

- Jó reggelt! - símitok végig arcán.

- Neked is jó reggelt!

- Beszélnünk kell... a tegnap estéről - akadnak meg szavaim.

- Én is úgy gondoltam.

- Oké... - nézek mellkasára egy percre, azután szemeibe. - Lehet hogy haragszol rám, de muszáj meghallgatnod! Tegnap este láttam őt! Kimberly a bárban volt! Én pedig megpróbáltam utána menni, és elakartam intézni, de...

- De elájultál?

- Igen, és...

- Tudod te mekkora veszélybe sodortad magad? - kérdezi komoly tekintettel.

- Tudom, de...

- De mi? - kérdezi lazán, még is érezhető hangján a komolyság.

- Én... Én meg akartam ölni!

- Egyből nekem kelett volna szólnod, de te ehelyett egyedül mentél utána! Miért nem érted meg hogy veszélyes?

- Tudom hogy veszélyes, de többet nem futamodom meg! Nem hagyom, hogy még egyszer bántson! - válaszolom határozottan.

- Stella... - fogja arcom kezei közé. - Meg kell értened, hogy számomra a biztonságod a legelső! Nem akarlak még egyszer elveszíteni! - néz rám kétségbeesetten, és fölém kerekedik. Göndör fürtjei kissé szemeibe lógnak, és csillogó zöld tekintettel fürkészi ajkaim, amit nem értek. - Mit kéne tennem veled...- húzza végíg mutató ujját alsó ajkamon, így a szám tátva marad, és érintésétől kellemes borzongás tölt el. - Hogy végre, megértsd milyen fontos vagy nekem...

- Talán... megmutathanád... - suttogom, ő pedig lágyan megcsókol. Egyik kezével a hajamba túr, míg másikkal végig simít nyakamon. Forró csókjaival, most nyakamat borítja be, és így halad le mellemig. Nedves nyelvével, mellbimbómmal kezd játszani ujjait, pedig a bugyimba csúsztatja. Azt hittem behatol, de pimasz mosollyal néz fel rám, és lábaim közé kúszik.

- Ígérd meg... - suttogja, és megcsókólja combom. - Hogy szófogadó leszel! - mondja, és egyre közelebb halad csókjaival vaginámhoz, én pedig remegő lábakkal fekszem tovább. - Mondd utánam... - kezdi, és végíg nyal csiklómon, amitől hangosan felsóhajtok. - Megígérem hogy... - kényeztet tovább.

- Meg... ígérem - csuklik el hangom.

- Hogy szófogadó leszek! - suttogja, és nyelvével leáll egy pillanatra.

- Hogy... szó...fogadó leszek... - nyögök fel hangosan, ő pedig tovább kényesztet nyelvével. Hamarosan ujjaivail is belém hatol, és szinte már a csúcson vagyok amikor leáll, és újra fölém kerekedik.

- Megígéred, hogy jó kislány leszel? - szorítja csuklóim fejem fölé, én pedig zihálva bolíntok. - Nem hallottam! - suttogja, és enyhén rászorít nyakamra, amitől csak még jobban beindulok.

- Jó... kislány leszek! - nézek könyörögve telt ajkaira, mert csókjára áhítozom. Elképesztő mennyire lázba hozza, az hogy szót fogadok neki. Enyhén harap alsó ajkába, és lassan közeledik arcom felé. Nyelvével lazán végíg nyal ajkaimon, én pedig szeretném megcsókolni, de mosolyogva húzódik vissza.

- Mit szeretnél? - kérdezi még mindig pimasz mosollyal, de nem válaszolok, csak könyörgő tekintettel nézek még mindig rá. - Ha nem mondod el mit szeretnél... honnan tudhatnám? - hajol újra közel ajkaimhoz, és enyhe csókot lehel rájuk.