Holly Price egy gazdag családból származó fiatal lány aki egészen kicsi kora óta balett táncos. A 24 éves Holly Franciaország egyik leghíresebb balett iskolájában tanul és vesz részt a külön féle versenyeken. A lány életében a sport az első és egész...
- Amelia! Ugye nem késtem- rohanok oda legjobb barátnémhez, majd elkezdtem vele együtt bemelegíteni.
- Csak 20 percet de Holly ez hozzád képest semmi- kuncog én pedig csak megforgatom a szememet.
- Mikor lesz a következő előadás?- sóhajtok.
- Holnap aztán Sophia mondta, hogy a VIP vendégeket körbe kell vezetni- ránt vállat.
- Rendben, egy- kettő- tapsol kettőt Sophia az edző- Nagy nap lesz a holnap szóval ma sokat kell gyakorolnunk!
Este fél hétkor szabadultam el a suliból, majd elindultam haza felé. Ősz van, szerettem ezt az évszakot mindig is. “Amikor a levelek le hullanak a fáról mindig te jutsz eszembe. Emlékszel amikor ősszel bele estel egy kupac levélbe? Nagyon hiányzol… meg kéne ismételni ezt is nem gondolod? (…)”
_.hollyprice._
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
♥️ amelia__h and 1389 other _.hollyprice._ old memories🍂🍁
13 hozzászólás
Otthon miután megvacsoráztam egy könyvvel a kezemben feküdtem be az ágyamba.
Másnap reggel korán kelltem mivel hétre már a teremben kell lennem. Az előadás 11- kor kezdődik de még egy csomó dolgunk van addig. Miután feltöltöztem és megittam a reggeli kávémat elindultam a suliba.
Annyira imádtam ilyenkor sétálni az utcákon. Nézni ahogy a fák levelei más árnyalatot vesznek fel és a kellemes csípős hideg ami ilyenkor még sajátosabbá teszi ezt az évszakot.
Párizs utcáin sétálva gyönyöködtem az épületekben, az Eiffel toronyban, és a kis cukrászdákban amiknek a kirakataikban finomabbnál finomabb édességek várnak a vendégekre.
Ez a hely mindig ad valami újat de egy valamit sosem adhat vissza. A szerelmet. Amióta eljöttem ide Franciaországba tényleg mindenem meg van és boldog lehetnék de mégsem vagyok. Azért mert azzal, hogy én eljöttem ide elvesztettem valakit akit talán már soha többet nem láthatok.
A suliba beérve egy ideges Sofia fogadott.
- Csak, hogy megjöttél! Már csak négy óránk maradt felkészülni és még díszíteni is kell- siettet.
- Nyugi Sofia minden rendben lesz- mondom a kelleténél talán nyugodtabban.
- Miután kétszer elpróbáltuk körbe kell vezetned a VIP vendégeket akik pontosan 8:30- ra itt vannak.
- Oké meg lesz- nyugtatom meg.
A próba remkül ment. Minden tökéletes lesz az előadásra. Már csak a VIP emberekre várok akik nos nem félre jöttek mivel már háromnegyed van. Már ott tartottam, hogy vissza megyek még gyakorolni amikor egy kisebb csoport nyitott be az ajtón.
- Sziasztok! Én foglak titeket körbe vezetni itt. A nevem Holly- mondom nekik.
- Szia Holly én Max vagyok.
- Én Lando.
- Pierre.
- Én Charles vagyok.
- Én pedig George.
- Örvendek! Akkor mehetünk?- kérdezem mosolyogva.
- Egy pillanat Daniel és Heidi még nincsenek itt- mondja Max.
- Itt vagyunk!- mondja egy férfi hang a hátam mögül, majd amikor megfordultam egy magas, jóképű, barna göndör hajú, borostás arcú férfi állt előttem aki mellett egy csinos szőke hajú lány. A férfi szeme megállapodott rajtam és tekintetünk összefonódott. Volt valami a szemében, annyira... annyira ismerős volt de nem tudom, hogy honnan.
- Holly vagyok, ti pedig biztosan Heidi és Daniel- mosolygok rájuk de még mindig érzem magamon a férfi pillantásait.
- Igen- mosolyog a lány- Heidi vagyok, Daniel barátnője.
- Értem. Akkor mehetünk?- nézek körbe mire egyetértő bólintást kaptam válaszul.
Először az udvarra mentünk és megmutattam a táncházat ahol az első és másod évesek gyakorolnak.
- Tudom nem valami nagy szám ez a kis idegenvezetés de ezek a kötelező körök- vonok vállat.
- Nem, hiszen ez elég érdekes- mondja George.
- Egyet kell, hogy értsek veled- mondja Daniel.
- Nos és mennyi idős is vagy?- kérdezi az utólag felszólaló férfi amikor ismét elindultunk.
- Na de kérem!- fordulok felé- Először is egy nőtől nem illik ilyet kérdezni. Másodszor pedig ki maga, hogy megmondjam?- emelem fel a hangomat.
- Elnézést biztos össze tévesztettelek valakivel- mondja zavartan, majd barátnője kezét megfogva sétáltak tovább.
A kis túra végére tartogattam az előadó termet ahol az előadás is lesz.
- Rendben hölgyem és uraim ez pedig az előadó terem. Ez a hely kétezer férőhelyes és a VIP páholy pedig a nézőtér felett helyezkedik el így teljes rálátás nyílik a színpadra. Ez lesz a maguk helye- vezetem őket a külön osztályra.
- Van kérdés? Mert ha nincs nekem el kell mennem bemelegíteni mivel egy óra múlva kezdődik- mosolygok.
- Menj csak nyugodtan. Innen már megleszünk- mosolyog Charles.
- Rendben. Jó szórakozást- intek nekik, majd elmentem a próba termebe.
