47-I.rész

267 10 0
                                    

-Árven

A gép belseje meglepően tágas volt. Nem repültem sokszor, de kívülről icipicinek tűnk a gép, holott belül egy nagyobb szobára hasonlított. Leültem egy szimpatikus bézs fotelülésre, az ablakból láttam, amit Alex sötét autója elhajt a reptérről.

Elgondolkodtam. Hiányozni fog ez biztos. Rég voltam már nélküle huzamosabb ideig és őszintén nem is vágytam rá. Az utóbbi időben rájöttem, hogy miért szeretetem ennyire. Tőle megkapom azt az érzelmi biztonságot, amit egész gyerekkoromban áhítottam. Ő türelmes velem, holott nehéz, képes vagyok bárkinek hazudni, ha magamat és a titkaimat kell védeni. Az elején igyekeztem eltaszítani tőle magam. Még szerencse, hogy nem jött össze. Meglepődtem, hogy az önbántalmazás kiderülése után nem hagyott el, egy ideig féltem megosztani vele az ehhez kapcsolódó érzékeny témákat, Viszont amikor végre elmondtam nagy kő esett le a szívemről. Ma már teljes mértékben bízom benne, szeret, gondot visel rám és sohasem tenne kárt bennem pedig simán megtehetné. Képtelen vagyok a szemébe hazudni. Olyan kellemes melegséget gyújtott a szívemben, nem fázik többet a lelkem. Elfogadó szeretettel terelget, ha kell, egyszer sem ért retorzió az ő oldaláról.

-Hoztam egy kólát meg egy teát neked! Nagyon kedves a stewardess! - szakított ki a gondolataimból Mimi. Kezében egy bögrével és alumínium dobozos kólával. Letette elém a teát a beépített asztalra mire én finoman elmosolyodva megköszöntem. Egy pillanat csend következett be amint gurulni kezdtünk a kifutó pályán. Némán kevergettem a sötétrózsaszín kissé lilás árnyalatú italt. A tükrében annyi érzelem vetült vissza rám. Úgy szerettem, úgy szerettem Alexet a teám pedig ezúttal is egy meleg édes ölelésre emlékeztetett ez biztosan nyálas hiszen a fejemben is annak hangzott, de nem bánom.

-Jó téged így látni Árvi. Az elején nem hittem hogy Alexel ez működni fog de ezek szerint megtaláltad benne amit kerestél. Sokkal magabiztosabbnak tűnsz. - beszélt Mimi tőle szokatlanul elismerően.

-Köszönöm. Mellette nehéz boldogtalannak lenni.

-Azért elég szigorúnak tűnik csodálom, hogy nem rettensz meg attól a tekintettől. - ezek a szavak megint automatikus mosolyt csaltak az arcomra.

-Nem olyan rossz, kicsit szigorú tud lenni, de alapjáraton egy nagy plüssmaci. Nem árt a légynek sem nekem meg végképp nem.

-Helyes. Az a dolga, hogy szeressen téged.

-Tudom de néha még mindig úgy érzem kihasználom a kedvességét.

-Lehet, hogy kihasználod, de azért ő is számtalan előnyödet élvezi. Értékes vagy intelligens szofisztikált, teli szeretettel. Nem fogom sajnálni szegényt. Olyat érdemelsz, aki a tenyerén hordoz szeretget, törődik veled. A fülbevalódat tőle kaptad?

-Igen, most a héten.

-Megnézhetem?

-Persze végül is te vagy a szakértő. -mondtam kivéve a bal fülemből a csodálatos gyöngyékszert,átadtam Miminek.

-Nem csalódtam Alexben. Jó ízlése van, remek minőségű gyöngy szép foglalás. El ne felejtsd kivenni éjszakára, vigyázni kell rá, de ez egy igazi örökdarab-állapított meg.

-Ahh erről jut eszembe, mostanában beszéltél Andrewval?

-Nem nagyon, néha felhív. Valamiről lemaradtam?

-Képzeld el 4 hónapja készítettem neki két csodálatos karperecet. Valami férfi lehet a dologban.

-Izgalmas. Találkoztál vele?

-Sajnos nem, tudod milyen a bátyám. Nem szokása bemutatni a partnereit. Furcsa mert most az egyszer komolynak hangzik a dolog, ami nem rá vall, ő nem szokott elköteleződni.

Az erőd a fájdalmamWhere stories live. Discover now