Chapter 3

229 19 1
                                    

Suli után hárman mentünk vissza az edzésre. Végülis jó volt a suli, nem futottam össze Yeonával. Húsz percünk volt felkészülni, de mi egyből vissza mentünk a pályához. A buszon volt egy kétszemélyes hely, amin veszekedtünk, hogy kik üljenek.

-Ti vagytok a lányok, miért nem ültök le? - sóhajtott Sunghoon.

-Ez elég szexista volt, Sunghoon. Én csak egymás mellé akartalak ültetni titeket. - mondta.

-Én úriember vagyok és nem szexista. Jungwon igazán-

-Ne gyere megint Jungwonnal! - vágott közbe.

-Tudjátok mit? Leültem. - foglaltam helyet. Lassan már nem is jutottam szóhoz, szóval feladtam. Sooyun ekkor lökött egyet Sunghoonon, aki így rám esett. Elég az ölembe esett, ami elég kellemetlenül jött ki. -Umm... Ülj le, hagyd inkább őt makacskodni. - állítottam fel és leültettem magam mellé.

-Bocs. - kuncogott fel.

-Semmi baj. - mondtam, aztán lejátszodott bennem a jelenet, ahol konkrétan majdnem a combomba harap esés közbe. Teljesen bele pirultam. - Sooyun, kérlek. Fejezd be ezt, ez olyan kellemetlen volt. - temettem nevetve tenyerembe arcom. Erre mind nevetni kezdtünk.

-Ez még nekem is kellemetlen. Sajnálom. - hajolt meg gyengén Sunghoon.

-Csak felejtsük el. - mondtam. Percek múlva leszálltunk. Még azóta nevettünk Sunghoon esésén. Egyszerűen Sooyun és én nem bírtuk abba hagyni, de Sunghoon meg ahogy ránk nézett nevetni kezdett.

A recepción anya ült és épp indulni készült.

-Anya, te mit keresel itt? - kérdeztem.

-Az edzővel beszéltem. Haladóba mész egyenlőre aztán meglátják mennyire bírod. Büszke vagyok rád, megcsináltad egyedül. - mondta. Szám elé kaptam és hátra fordultam a többiek felé.

-El sem hiszem. Csak ennyi volt?

-A többit elmondja az edzőtök. - mondta anya. - Ügyesen. Megyek. - nyomott egy puszit az arcomra aztán elment. Vissza mentem a többiekhez és elmeséltem nekik mi történt. Sooyunnal ugráltunk örömünkben, míg Sunghoon mosolyogott higgadtan.

-Sunghoon, Bora. Tudnátok jönni? - hívott az edzőnk. Sooyun elmosolyodott. Sunghoonnak maradt a semleges arca. A fiú biccentett az edző felé, aztán elindult, miközben követtem őt. Yeonaba ütköztünk miközbe az edzőt követtük. Ő is olyan csodálkozott fejjel nézte, ahogy Sunghoon mellett megyek mint én. Egy kicsi iródába érzkeztünk, ahol mind ketten helyet foglaltunk. - Bora, nem akarlak elijeszteni és tudom, hogy ez elég hirtelen jön most neked, főleg mivel még nem tanultál soha egy koreográfiát sem...lenne egy verseny, ahol párban indulnátok Sunghoonnal. Nem erre vagyunk speciálozódva, de hatalmas fejlődésre tennétek szert, ha megpróbálnátok ketten összehozni egy táncot.

-Vele? - biccentettem Sunghoon felé.

-Igen, velem. - mondta Sunghoon, majdnem megsértődve.

-Édesanyáddal beszéltem erről. Elmesélte milyen talpraesett vagy és fejlődőképes. - mondta. - Azt is mondta, hogy bármibe benne van csak azért, hogy ez sikerüljön és szívesen támogat.

-Bizonyára mutatta neki Sunghoont. - az edzőnk bólogatott. Anyukám pont olyan mint Sooyun. Még szép, hogy bármit megtenne, csak azért, hogy gyönyörű unokái szülessenek. Sóhajtottam. - Mondhatok nemet? - hajtottam le a fejem.

-Bora, kérlek. - rakta vállamra kezét Sunghoon. - Mással nem tudnék együtt dolgozni. Képzelj el engem Yeonával vagy a barátnőjével. Sooyunhoz, meg képtelen lennék értelmesen hozzá érni.

My Ice Prince [Sunghoon ff.] Where stories live. Discover now