Novellák // miniregények

D & D pt. 4.

Dariát a csengő hangja rángatta ki délutáni alvásából. Feje fájt és meg is szédült, mikor felült az ágyban. A csengő ismét megszólalt, ezúttal kicsit hosszabban, a nő pedig rosszalló sóhajjal állt fel és indult az ajtó felé. Mindene fájt.

Gondolkodás nélkül nyitott ajtót, amikor azonban meglátta, hogy ki áll mögötte, majdnem vissza is csapta.

- Ne csapd rám az ajtót... kérlek. - Dominik Szoboszlai bűnbánó szemekkel pillantott fel rá, s közben erősen támaszkodott az ajtóra, hogy Dariának esélye se legyen megtenni amit valószínűleg szándékában állt.

A nő hatalmas nyeléssel nézett fel a szemeibe, Dominik pedig most látta csak igazán, hogy mennyire nem néz ki jól. Az eddiginél is jobban elöntötte a bűntudat.

- Beteg vagy? - kérdezte tétován.

Daria gúnyosan elnevette magát.

- Csak tűnj innen és soha ne gyere vissza. - rázta meg a fejét.

- Idióta voltam, annyira sajnálom, hogy... - kezdte Szoboszlai sietősen, azonban amint Daria ráemelte könnyektől csillogó, sírástól vörös szemeit, hirtelen elhallgatott.

Megdöbbentette őt, hogy ennyire rossz állapotban látja ezt a nőt és az is, hogy mindez miatta történt. Nem volt kétsége efelől.

- Menj most haza a szőkéhez. Az lesz a legjobb mindenkinek. Tényleg ne keress többé. - mondta Daria megtörten, majd erőteljes mozdulattal nyúlt a kilincs után, Dominik pedig annyira megilletődött a mondatain, hogy meg sem próbálta megakadályozni, hogy a nő rácsukja az ajtót.

Dominik nem számított rá, hogy majd őt is ennyire rosszul érinti, hogy Daria nem volt jól. Hiszen csak a szeretője volt. Nem kellett volna, hogy ilyen sokat jelentsen neki. De mégis jelentett, és hihetetlenül rossz embernek érezte magát, amiért úgy viselkedett vele. Egész éjszaka ezen agyalt. Egyszerűen nem tudta leállítani az agyát és nem ezen a nőn gondolkodni. Még az sem érdekelte, hogy Fanni megint veszekedett vele. Legszívesebben a fejéhez vágta volna, hogy menjen haza, nem kíváncsi rá, hiszen van valaki más az életében.

Ez pedig már önmagában is megrémítette. Nagyon nem akarta ezt. Izgalmas kalandnak és jó szórakozásnak indult ez az egész, de sosem akarta, hogy érzései legyenek Daria iránt. Még akkor sem, ha benne minden megvolt, amit egy nőben keresett, még akkor sem ha talán ez az egész kölcsönös is lehetett volna. Az utóbbi időkben, sőt kapcsolatuk legelején is elgondolkodott azon, hogy miért is nem kellene találkozgatnia ezzel a nővel és egyetlen ellenérvet sem tudott felhozni. Okos volt és szép. Valami olyan kreatív dolgot csinált, amivel segített másoknak vagy legalábbis szórakoztatott embereket. Valaki olyan volt, akire Dominik is felnézhetett volna, ahogy az egy egészséges kapcsolatban kölcsönösen történik a felek között.

"A legfurcsább tinder randi ever"

- Mindig ilyen fura helyzetekbe rángatsz, jó ég. - Daria lemondó mosollyal rázta meg a fejét, amint kiszállt a taxiból és követte Dianát a kaszinóba, ahol munkatársának Tinder randija esedékes volt. - Mégis miért egyeztél bele, hogy itt legyen? Nem lehet itt összejönni senkivel.

- Bárhogy is alakul, ebből kurva jó cikket írok, hidd el nekem. - győzködte őt Diana.

- Ajánlom is. - nyögött fel Daria, miközben megszabadult kabátjától a ruhatárnál. - Miattad vettem új cipőt, és nem volt olcsó.

- Jól van már, nem maradunk sokáig, csak segíts meggyőződni róla, hogy nem valami őrült pszichopata lesz a randipartnerem.

- Maximum szerencsejáték függő lesz. - nevetett fel Daria, amint Diana mellett beljebb sétált a rendkívül elegáns és tágas helyiségbe.