I think we can ⭑Tekergők ff⭑

Kezdetek

Boldog pillanat volt az életemben amikor megkaptam a Roxfortos levelem, még boldogabb mikor a Teszlek süveg a fejemre téve csak annyit kiáltott "Griffendél"

Reveril Eletta Selwyn becses nevem bár neked ez drága mugli még semmit sem mond. Ezen sürgősen változtatunk, így hát hadd mutassam be neked a családom.
Híresek vagyunk a másságunkról vagyis hát aranyvérűek vagyunk mindegyik, de messze nem olyanok mint például Malfoyék. Már nem csak azért mert a modorúnk a helyén van vagy azért is mert a szüleim annak is örülnének ha muglihoz mennék hozzá, de azért is mert nem mind egy házba valók vagyunk. A családom tele van nevesebbnél nevesebb emberekkel, kik a Roxfort 4 házai egyikéből kerültek ki. Apám például Hugrabugos még az édesanyám Hollóhátas volt. A bátyám pedig a Mardekárt boldogítja jelenlétével.

A beosztás másnapján Siriussal csak ketten kaptunk igazán fontos levelet. Még engem halálra dícsérték, addig Blacket kitagadták. Bár szerintem kettőnk közül mégis ő örült jobban. Én pedig megtörtem egy úgynevezett "átkot" utoljára ugyanis dédnagymamám testvére volt griffendéles így hát nagy volt az öröm otthon is.

Azonban az idő gyorsan szál a történtek 4 teljes éve mentek végbe. Már 5. évemre készülve sétálok az Abszolúton fekete szoknya és egy fehér ing fedi lényem. Nos talán elfelejtettem említeni, hogy a családomnak fontos a megjelenés. Hajam most fekete és derékig ért. Hogy miért csak most? Gyerekkorom óta képes vagyok a hajam színének és hosszának változtatására ezt pedig én szépen ki is használom.

Bátyámmal egymás lökdössük mint két jó testvér, de most okom is van erre. Ugyanis neki köszönhető, hogy még itt vagyunk. Pláne mert a könyvek már a szatyrainkban pihennek. Tavaly Jasver és néhány barátja úgy gondolta igen okos módon, hogy vicces lesz a fúriafűz körül repkedni. Sosem mondta mi történt pontosan, de a végkifejletet nézve nem is lesz az élete története. Azonban a darabokra tört seprűje és  pálcája na meg a 150 pont amit elvesztettek mégis eleget mondanak. Még anyáék elmentek beszerezni a seprűt addig mi egyenesen Ollivander felé indultunk.

A férfi azonnal felkapta a fejét pedig még előtte is álltak, méghozzá nem is akárkik : Sirius Black, James Potter, Remus Lupin és Peter Pettigrew. Mondjuk meg kell említeném, hogy bátyám jelenléte ebben az üzletben vészjósló.
- ah vörösfenyő, sárkány mag, 11 centi hosszúságú, hajlékony. A kisasszonynak pedig szilfa, egyszarvú szőr, 9 és háromnegyed hosszúságú, enyhén rugalmas. Erős pálca egy ilyen fiatal boszorkánynak, de hát mint tudjuk a pálca választja varázslót, nem pedig fordítva - hadarta el egyszerre ami miatt fel sem fogtam hirtelen hol vagyok, de máris feltette az első kérdést - mintha csak tegnap lett volna, na de miben segíthetek? - mosolygott Jasverre a Tekergőket teljesen figyelmen kívül hagyva. Szerencsétleneknek pedig már ott volt a pálca amiért jöttek a kezükbe
- nos az egyetlen dolog ami engem választott egy igen váratlan és sajnálatos esemény során kettétört - vágott igen sajnálkozó fejet, mintha nem a fúriafűz törte volna ketté a pálcáját hanem egy párbaj végleges kimenetel járt volna azzal a veszteséggel, hogy tönkrement a varázstárgyainak legfontosabbika.
- sajnos történnek ilyen fajta balesetek, mondjuk magának nehéz volt pálcát találni sok pálca utasította el önt Mr. Selwyn csak tudnám miért - hümmögve gondolkozott hangosan miközben eltűnt a polcok között.

- Sziasztok - köszönt ránk a bent lévők egyike maga Remus Lupin. Nos, igen eddig Ollivander jóvoltából meg sem tudtunk mukkanni nem, hogy köszönni nekik. Bár nem igazán beszéltem még velük azért köszönő viszonyban vagyunk. A bátyám is csak két évvel idősebb náluk, na meg amúgy is ez a lökött barom igen kedvelt az iskolában. Természetesen a véleményem így is megvan de nem igazán róluk, csupán a csínyeiket ismerem. Melyek néha nagyon viccesnek még a másik részről néha túlzásnak tartom őket.
- Halihó - egy mosollyal ajándékozta meg őket még a bátyám csak intett, de az ő arcán is egy ajak görbület tűnt fel.