A Levél

2.

Hogy mi? Ez nem Jake kabátja. A szívem csak úgy kalapált, mintha ki akart volna ugrani a helyéről. Furcsa érzés volt vele szemben állni. Mi tévő legyek? Csak vegyem vissza a levelet, vagy csak fussak el? Nem tehetem, különben tudni fogja, hogy én vagyok az, aki mindig levelet ír Jake-nek. Azon voltam hogy kivegyem a levelet Sunghoon kabátja zsebéből, de ő elvette a kabátot. Egymás szemébe néztünk, amire a szívem megint szikrákzi kezdett. Kérdőn nézett rám, erre hirtelen kivette a kezemből a levelet is. Amire enyhén villantott egy féloldalas mosolyt, persze csak azért hogy mégjobban összezavarjon.
•Tudom ki vagy!-kiáltott fel-te írsz mindig Jake-nek, igaz?-igen én vagyok. Az agyam a legfurább ötletet eszelte ki. Van egy tervem, ami talán kimenekíthet...
•Agh!-megragadtam kezét és megharaptam.
•Hé!-meredt rám mérgesen. Sajnálom Sunghoon, de csak így menekülhetek meg. Az ajtó felé futottam amin pont akkor lépett be valaki. Nekimentem. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? Azok a szemek, a puha ajkai, a gyengéd arca. JAKE-motyogtam magamnak. A többiek is mind ott voltak, mögötte. A kezemet csak az arcom elé tettem, így is leplezve magam, nehogy felismerjenek máskor. Gyors felpattantam, ellöktem magamtól és elfutottam. Most nagy bajban vagy Lee Eunji...

*Jake szemszög*
•Mi történt? Várjunk, ki volt ez a fura lány-nem tudtam ki lehetett ez a lány valószínű csak egy rajongó. Össze voltam zavarodva. Egyeltalán mit keresett az öltözőbe. Azt gondoltam Sunghoon tudja ki lehet talán, legalább is a testbeszéde azt suggalta hogy ő többet tud.
•Nagyon fura!-jelentette ki, miközbe a kezét fogta. Valami megharapta, de eléggé feldúlt volt. Még nem igazán láttam ilyennek.
•Mi az? Megharapott egy pingvin?-viccelődött Jay, miközben Sunghoon kezére mutogatott.
•Haha, vicces kedvében van a Kukorica termelő?-remek. Jay erre be is pipult. Megint egy újabb vita, egy évben születtünk mégis olyanok mint az ovisok. Miközben egymást kergették, Heeseung és én lecsillapítottuk őket.
•Na most akkor mondd el Hoon mi történt!-mondta Sunoo.
•Nos…Miután vége lett a fellépésnek, elmentünk a dormba, mivel mindenki aludni akart. Később rájöttem hogy a pingvines plüssöm ottmaradt az öltözőbe-kapott a fejéhez még mindig sokkolt állapotban.-mivel anélkül élni és aludni nem tudok mindenképpen kellett. Amikor beléptem akkor ott volt és a kabátomba tett egy levelet. Utána harapott meg.-fejezte be végül.
Egy levél? Hova mehetett? Kirohantam a teremből, senkit és semmit se érdekelve. Mindhiába kerestem, sehol se volt. Mégis amikor ott volt, mintha ismerősnek tűnt volna, de honann?

*Sunghoon szemszög*
Végre megérkeztünk a dormba, mindenki fáradt volt és izzadt, így mielőtt még lefeküdtünk volna, lezuhanyoztunk. Hajnali 1 lehetett amikor végre sikerült bedobnom magam az ágyba. Azt gondoltam izgalmas és jó lesz találkozni az Engenek-kel, de miután találkoztam azzal a lánnyal. Az arca, amit tett, az összes jelenet kattogott a szemem előtt. Végül realizáltam, hogy a levél még mindig ott lapul a kabátomban. Körülnéztem hogy mindenki alszik-e és biztosra vettem hogy mind alszanak. Egyedül Heeseung horkolását hallottam csak, amit kedvem támadt levideózni, de most fontosabb volt a levél. Kivettem a kabátból ami az ajtón lógott, és halk léptekkel osontam ki a konyhába nehogy lebukjak. Kinyitottam és elkezdtem olvasni...

,,Shim Jake♡
Szia, Jake! Én vagyok az, aki már 11. óta ír neked. Lee Eunji. Lehet nem kellett volna neked minden nap írni, és ezt nagyon sajnálom. Remélem megbocsátasz. Megígérem többet nem írok neked. Légyszíves ne keress többé. Biztos azt gondolhatod hogy csak egy rajongó vagyok, de az igazság az, hogy már a középiskola óta szerelmes vagyok beléd. Nagyon félénk voltam, ezért inkább mindig levelet írtam neked, de nem kell aggódnod többé nem lesz ilyen. Soha nem tudtad ki vagyok, pedig osztálytársak voltunk, ha esetleg emlékszel rám kérlek bocsáss meg és viselkedj úgy, mintha soha nem is ismertél volna. Sajnálom hogy szeretlek, kérlek ne mondd el senkinek,,

Felnevettem meglepően, és az írására pillantottam. Nemtudom miért, de nekem ez viccesen hangzott. Azt írta egy eléggé félénk lány, de há mégis volt annyira bátor, hogy megharapjon!
•Hihetetlen vagy Lee Eunji-suttogtam magamnak és elkezdtem mosolyogni önelégülten.
•Te meg min mosolyogsz?-bukkant fel Jake a semmiből, egy kávéval a kezében. Gyors elrejtettem levelet, hogy nehogy meglássa.
•Csak láttam egy aranyos kutyát ma reggel, azt hittem Layla az és most az eszembe jutott-hazudtam. Eszembe jutott, hogy úgy harapott meg akárcsak egy kutya, amire ismétcsak elkezdtem mosolyogni.
•Akkor holnap megmutathatnád, amúgy is elakartam menni egy kávézóba a próba után-vetette fel az ötletet, amire én bólintottam egyet.
•Jake!-kiálltottam neki mielőtt még elment volna a konyhából. Pillantott vissza rám kérdőn, várva arra hogy vajon mit mondok.
•Tudod ki az a Lee Eunji?...

Ahogy mondtam SungMi_Kpop!❤