Love is the medicine (C.L)

27.fejezet

A késői ebéd, vagy inkább korai vacsora nagyon jó volt. Charles sokat segített, amikor éppen nem akadált.
Sokszor csak állt a konyhában és bámult, nem csinált semmit.
Most épp a kanapén ülök, és várom hogy megtalálja azt a kottát amit keres.
Megígértettem vele, hogy vacsora után zongorázik egy kicsit.
-Megvan.-kiáltott fel, már rakta is előre.
-Már nagyon várom.
-Nem akarsz velem játszani?-fordult felém, mire csak megráztam a fejem.
-Nem tudok zongorázni. Én csak itt ülök és nézem inkább ahogy te játszol.
-Majd megtanítalak. Ez az egyik kedvencem, remélem tetszeni fog.-fordult vissza és már nyomta is le a billentyűt.
Órákig el tudtam volna hallgatni és nézni ahogy játszik rajta. Szinte elvesztettem az időérzékemet és csak arra lettem figyelmes, hogy már csend van a lakásban.
-Ez, ez csodálatos volt.-álltam fel a kanapéról és indultam oda hozzá.
-Örülök neki hogy tetszett.-megfogta a kezemet és oda ültetett maga mellé.
-Mikor tanultál meg zongorázni?
-Hát a covid miatt ugye nem volt verseny, és rengeteg időnk volt. Én pedig mindig is szerettem volna zongorázni, és akkor volt bőven időm hogy megtanuljak.
Na add a kezed.-nyúlt a kezem felé és oda rakta a billenytűkhöz.
-Charles én nem tudok zongorázni, csak tönkre fogom tenni.
-Ugyan már Zoe, ezt nem lehet csak úgy tönkretenni.-kezdett el nevetni,mire csak oldalba böktem.
-Azt nem tudhatod.
-Akkor valami könnyűvel kezdünk.-fogta a kezemet és irányított hogy melyiket is kell lenyomni. Egy idő után úgy gondolta hogy egyedül is menni fog, és elengedte a kezemet. Hát, rosszul gondolta.
-Hát ez nem jött össze.-tettem le a kezemet magam mellé.
-Hát nem, de majd gyakorolsz és menni fog.
-Ebben nem vagyok biztos. De az tetszik amikor te játszol rajta.
-Akkor ezek szerint többször kell rajta játszanom.-adott egy apró csókot, és újra játszani kezdett.

Holnap utazunk amerikába, helyileg miamiba. Már voltam itt, de csak amolyan kirándulás féle volt. Még az egyetem alatt, Lisával. Csak egy hétvégét voltunk ott, de nagyon élveztem.
-Voltál már Miamiban?-kérdezett rá Charles, miközben a kikötőbe tartottunk.
-Igen, de csak egy hétvégét.
-Mikor?
-Még az egyetem alatt Lisával elmentünk. Nagyon jó volt, kicsit buliztunk és körbe jártunk egy csomó helyet.
-Elég nagy bulizós voltál?
-Nem. Nem voltam minden hétvégén bulizni, de amikor kedvem volt akkor elmentem. De gondolom azért neked is volt részed buliba. Sőt van is, nem?
-Van, de visszafogom magam. Nem azt mondom hogy sose megyek el, de nem bulizók minden hétvégén. A verseny az első.-Lassan megérkezdtünk a kikötőbe, és már tudtam merre kell menni.
Nem akarunk kihajózni, csak kicsit kettesben akarunk lenni, úgy hogy nem a lakás falai között vagyunk.
-Gyere-nyújotta a kezét és segített fel a yachtra.
-Köszi, ez még mindig gyönyörű.-néztem újra körbe, hiszen számomra ez nem egy megszokott randis hely.
-Örülök neki hogy még mindig tetszik. Mi lenne ha kihajóznánk?
-Nem úgy volt hogy maradunk? -fordultam felé, mert eddig a tengert néztem.
-De, de ha van kedved akkor mehetünk.
Tudom hogy először is tetszett.-ölelte át a derekamat,és úgy húzott oda magához.
-Akkor menjünk kapitány.-húztam egy mosolyra az ajkaimat, mire csak egy apró csókot adott rá.
-Nos, ahogy a hölgy óhajtja.-engedett el és már ment is,hogy beindítsa.-Akarod vezetni?
-Inkább csak nézném ahogy kihajózol. Tudod nagyon szexi amikor a kormányt fogod.-álltam oda hozzá és most én húztam le egy csókra.
Olyan érzésem van vele kapcsolatban mintha már évek óta ismernénk egymást. Mintha nem most kezdene alakulni a kapcsolatunk.
-Csak ugyan. Szerintem viszont te vagy nagyon szexi, főleg ebben a nadrágban.-egy fehér nadrág van rajtam, ami kiemeli a fenekemet. Nagyon szeretem azt a gatyát, mert mindig jól érzem magam benne.
-Csak ebben?
-Felőlem le is veheted, úgy még jobban tetszenél.-kacsintott rám, mire csak arréb toltam kicsit az arcát.
-Inkább indítsd be, és menjünk végre.-percek múlva már a nyílt tengeren voltunk. Minden annyira békés itt és gyönyörű.
-Tetszik?-ölelt át hátulról, és én így neki dőltem a mellkasának.
-Nagyon, akarhányszor látom ezt ,sose lehet megunni. Köszönöm hogy újra elhoztál.-döntöttem kicsit oldalra a fejemet, hogy rá tudjak nézni.
-Akarhányszor el akarsz majd jönni, mindig elhozlak majd. Szeretném ha találkoznál majd anyával.
-Már találkoztam vele, de szívesen találkozók vele bármikor.
-Szeretném ha úgy találkoznál vele mint a barátnőm.-egy pillanatig megdermedtem a karjaiban, de csak addig amíg felfogta az agyam hogy mit mondott.
-Mióta vagyok a barátnőd?-csak megfordított a karjaiban és már a szemébe tudtam nézni.
-Zoe Blake, tudom hogy ez még kicsit korai, hiszen csak kb 1 hete kezdtünk el komolyabban is együttleni. De szeretném ha a barátnőm lennél.
-Lehet hogy kicsit korai, de már felnőttek vagyunk és tudjuk hogy mit akarunk. Szeretnék a barátnőd lenni.-húztam egy mosolyra az ajkaimat és ő is ugyan így tett.
-Akkor már hivatalosan is a barátnőm vagy. Szóval akkor bármikor megtehetem ezt-úgy csókolt meg, mintha ez lenne az utolsó csókunk.
-Eddig is bármikor megtehetted.-váltam el tőle,mert szükségem volt már egy kis levegőre.
-Jó, de most már úgy teszem meg hogy a barátnőm vagy.

Este Charles hazahozott ,hiszen nekem még be kell pakolnom holnapra.
Nem így terveztem, de mivel későn értünk haza ezért nem volt időm előbb elpakolni.
Pont a ruhákat válogattam amikor a telefonom hangos csörgésbe kezdett az ágyon.
-Szia Lisa.
-Hello bello. Na ugye már össze pakoltál? Tudod megbeszéltük hogy ma elmegyünk moziba. -teljesen kiment a fejemből.
-Megölsz ha azt mondom, hogy mégcsak most pakolok be?
-Mi a jó istent csináltál akkor egész nap?
-Hát kicsit kimozdultam.
-Aha, és ebben benne van egy igen jóképű pilóta is?- tudja hogy mi van köztem és Charles között, így előtte nem kell titkolóznom. Na nem mintha pont előtte akartam volna.
-Igen.
-És mit csináltatok egész nap?
-Elmentünk a kikötőbe, és kicsit kihajóztunk.
-Egész nap ott voltatok?
-Igen.
-És mit csináltatok ott kettesben, egész nap a nyílt vízen? Na ne kelljen már mindent úgy kihúzni belőled.
-Megkérdezte, hogy leszek-e a barátnője.
-Micsoda? Mond hogy igent mondtál neki és nem húzod az agyát.
-Igen mondtam. A barátnője vagyok. -nem látta a mosolyomat, de le sem tudtam vakarni az arcomról.
-Jó ,így megbocsáltom hogy elfeledkeztél rólam. Akkor ez már hivatalos?
-Igen. De nem szeretnénk hogy még kiderüljön a médiában. Szeretnénk még ezt egy kicsit megtartani magunknak.
-Hát ez nehéz lesz ,tekintve hogy ő elég ismert ember. És azért már téged is egy jó páran felismernek.
-Tudom, pont ezért próbáljuk titokban tartani, amíg lehet.
-Akkor én vagyok az egyetlen aki tudja?
-Most jelenleg igen. De a barátoknak elmondjuk, és a családnak is.
-Jól van. De az estét még bepótoljuk. Hagylak pakolni, tudom ilyenkor milyen vagy. De azért egy szexi ruhát tegyél el.
-Lisa. - szóltam rá, mert el tudom képzelni mire gondol.
-Most mi van? Együtt vagy egy pilótával. Szerinted nem akar majd elvinni randizni?
-Hát erre nem gondoltam.
-Na ugye. Van az a bordó selyem ruhád. Na azt tedd el szépen.
-Biztos hogy nem. Annak az egész háta kivágott.
-És? Pont az a lényeg hogy szexi legyél. Hadd lássa hogy milyen szerencsés is. Tedd el, vagy én viszem utánnad, és ne mert forgatni a szemedet.  -túl jól ismer már. És igen kinézzem belőle hogy eljön utánnam és elhozza.
-Jó elteszem. Most boldog vagy?
-Igen, és képet is kérek amikor felveszed.
-Hát hogyne. De leteszlek, mert kb sehol sem tartok még.
-Jól van, akkor holnap beszélünk. Szia-bia.
-Szia.- így a többi ruhám mellé, bekerült a bordó ruhám is. Na nem mindha szándékomban állna felvenni, de ki tudja mi lesz Miamiban.