Életem nyara

15.

Lassan ott vagyok a kapuba, Emyline mutat valamit az öröknek, akik ki nyitják a kaput, igy fel gyorsítók, majd bent a bejárat előtt be faraltam. Le állítottam a motort és le szálltam, ahogy Emyline is.
Le vettük a sisakot és rajta hagytuk, a kulcsot zsebre vágtam, Emyline belém karolt vettem egy mély levegőt, de szaggatottan sikerült.
Be mentünk a nappaliba apám, és Andrew állt, beszélgettek, ott volt Adam is, én le hajtott fejjel léptem be, Adam csak vigyorgott, én meg se szolaltam.
Emyline oda rohant a bátyához, majd el rángatta, én oda léptem Ryan elé,és meg szolaltam halkan.
-Nagyon sajnálok mindent! - mondom, mire fel pofoz, én meg sem mukkanok, csak a földet nézem, aztán még egyet kapok.
-Tényleg nagyon sajnálom, minden az én hibám! - suttogom, és könnyes szemekkel fel nézek rá, ő kikerekedett szemekkel néz ram, én meg újra le hajtom a fejem, majd meg szólalt.
-Rendben, el fogadom a bocsánat kérdésedet, és nem verem át Andrewer, ha már most oda költözöl Adamhez! - mondja, mire élesen be szívom a levegőt majd bolintok.
-Legyen igy! - mondom, mire még jobban meg lepődik.
-Andrew, engedd ki Skyt kérlek, és kérj tőle is bocsánatot! - mondom, rá se nézve, Ryan fel emelte kezét, és a homlokomra teszi.
-Szerintem, hőemelkedésed van! - mondja.
-Mikor aludtál utoljára?-kérdezi.
-Úgy saccolva tegnap előtt este, de akkor is csak 4 órát, azóta nem aludtam és ettem azt hiszem! - suttogom, mire el siet.
Majd Adammel jön vissza.
-Khm.. Barátaim a részleteket később meg beszéljük és ha kérhetném távoznak! - mondja, mire bolintanak, Axel még ad egy puszit majd el megy, én elő veszem a fegyvereket és le rakom az asztalra, a motorom kulcsával együtt.
Adam, ide jött meg fogta a homlokom, majd meg fogott és fel emelt, majd elkezdett vinni, én meg se szolaltam, csak a melkhasára döntöttem a fejem, ő be vitt egy szobába, majd be jött Emyline, és borogatást adott Adamnek, én csendben oda sem nézve feküdtem.
-Gyere el megyünk most fürdeni, utána aludhatsz! - mondja, és be visz a fürdőbe, le tesz én meg csak állok.
-Fürdünk vetkőzz! - mondja, mire el kezdem le venni a polom és a nadrágom, rá sem mertem nézni, ő ode jött és fel emelte a fejem.
-Ne félj, nem bántalmak és nem használom ki hogy gyenge vagy! - mondja, és kényszerített, hogy a szemébe nézzek, majd meg puszilta a homlokom, és lassan el lépett, be ült a kádba, én is le vetköztem, majd be ültem.
-Szivem, tőlem nem kell félned, én nem bántalak! - mondja, és mikor meg látta, hogy le cseppet egy könnycsepp az arcomon, magához húzott, és meg ölelt.
-Na gyere vagy te mosakodsz vagy én moslak meg! - mondja, mire egyből nyultam volna a szappanért, de nem rudtam meg mozdítani a kezem.
Nem tudtam meg szólalni, ő nyomott a kezébe valamennyit, majd fel állt, meg mosta magát, majd le mosta magáról, én meg se moccantam, ezért fel húzott, nyomott a kezébe egy adagot, majd először a hátamat mosta meg majd a nyakamtól haladt lefelé, meg mosdatott, majd le mosta rólam, a habot és ki szállt, majd engem is ki segitett.
Utána, elövett egy törölközőt, és meg törölt, majd magát is.
Utána meg fogott, és ki vitt majd adott egy nagy pólót, és a huga hozott fehérneműt, majd be fektetett az ágyba és be takart, majd meg nézte a homlokom, ami tűz forró volt.

Adam szemszöge

Le fürdetem öt, gyönyörű ez a lány de látszik rajta, hogy nagyon nincs innyere ez az egész, és rá adásul hőemelkedése is van, szerintem nagyon ki merült, már a kezét is alig tudja fel emelni, nem hogy állni...
Ki vittem a fürdőből fel öltöztetettem, adtam rá egy bugyit, majd egy nagy pólót, aztán be fektettem az ágyba, és be akartam, rázta a hideg, és könnyes volt a szeme.
-Ne félj, mondom én nem bántalak! - suttogom, és élő veszek egy láz meröt, ő ki nyitotta száját, én bele tettem.
Ekkor be lépett apám..
-Hogy van? - kérdezi, mire Poppyra mutatók.
-Ha holnapra nem lesz jobban hívok egy orvost, addig meg érkezik a leves! - mondja, mire bólintok.
Majd ki megy, én vissza fordulok a lányhoz, akinek tiszta piros az arca, vissza lépek hozzá le ülök az ágy szélére és ki veszem szájából a láz mérőt.
És 39-fokos láza volt, csak meg ráztam a fejem, és elkezdtem borogatni a homlokát, és ekkor jött be a szolgáló és adta nekem oda a levest, mikor ki ment vissza ültem, mellé és meg szólaltam.
-Most enni fogsz, ez nem kérés hanem parancs! - mondom, és lassan fel emelem a kezem, amibe a kanál van, és meg fujom, majd meg etetem.
Ez igy ment amig el nem fogyott.
Majd adtam neki egy kis teát..
Végén arra jöttem vissza, hogy ott sír össze kuporodva, oda siettem hozzá, és magamhoz őleltem.
-Mi a baj hercegnőm? - kérdezem halkan, lassan fel néz, meg pirosabb az arca mint volt.
-Nem akarok élni, mindenkire rosszat hozok, mindig miattam történnek a rosz dolgok! - mondja, és le gördül egy könnycsepp az arcán.
-Hát ez nem igaz, te sok esetben nem a saját érdekeidet nézted, hanem másét a sajátoddal nem is foglalkozol. Mindig segítesz mindenkinek még olyanoknak is akik meg se érdemlik, pl meg haltál volna Skyért, be ugrottál elé, és el bujtattad, utána meg meg lőtt az apám, te is meg előtted de te utána nem menekültél, hanem értesítetted a csapatot, nem hagytál semmit nekünk se senkinek sem, te jó ember vagy! - mondom neki mire meg rázza a fejét.
-Nem, nem vagyok jó a saját... - ekkor el csukott a hangja, és le gördült néhány könnycsepp, majd fojtta.
-A saját anyámat meg öltem, azért mert képes lett volna meg ölni, úgy hogy az oldalamon volt egy össze várt seb, amit az apád okozott! - mondja, mire meg feszültem.
-És kire hallgatok magamra, el megyek meg keresni az apám, aztán közli hogy választott nekem egy embert, aki a férjem lesz, ami közben egy figyelt kettő tudta, hogy el vagyok jegyezve, és ma bonthattam fel a szerződést! - mondja, és látszott rajta, hogy igazat mond.
-Láttad volna az arcát, annyi fájdalom, düh és csalódottság ült ki az arcára amennyit máson soha nem láttam! - mondja, mire rá nézek, és rajta is ezeket látok, de egy kis aggodalom és félelem is társult ezek mellé. Én csendben ki tartam kezemet, mire egyből közelebb jött és hozzám bújt.
Én is be feküdtem mellé, ki cseréltem a borogatást, majd magamhoz öleltem. A fejét melkasomra hejeztem és igy aludt el majd én is követtem az államok világába.