Lakótárs a bárból (Befejezett)

8.Fejezet

Hailey:

Az utóbbi pár nap elég fura volt. Sosem gondoltam volna, hogy egy olyan srác mint Nick, tud kedves és gondoskodó lenni. Abba nem akarok bele menni, hogy velem aludt minden este. Ezt a részét nem akarom elemezni a dolgoknak. Szerencsére a lázam le ment és már csak köhögök meg az orrom folyik, de így még nem akarok haza menni. Ma van szenteste. Veszek egy forró zuhanyt és megmosom a hajam, mert napok óta csak össze volt kötve. A hajmosás túl sok energiába került volna, így mindig csak egy gyors tusolásra futotta. Úgy döntök, hogy fel díszítem egy kicsit a házat és sütök muffint. A konyhában Nick már a reggelijét eszi. Mosolyog amikor meglát és én visszamoslygok. Valahogy sikerült az utóbbi napokban egy kicsit közelebb kerülnünk egymáshoz, de nem akarok ebbe bele képzelni semmit. Ez csak egy barátság gyengécske kezdeményzése, semmi többi!
- 'Reggelt Hei Hei!- köszön.
- Ne hívj már így! Utálom azt a becenevet! És egyébként is. Miért nézel te Disney mesét?- kérdezem és el készítem a saját kávémat, majd leülök vele szemben.
- Szerintem illik rád. Flúgos tyúk vagy és kész! Amúgy a nővéremnek van két lánya. Velük mindig mesét kell nézni.
- És ennyire magával ragadó volt, hogy megjegyezted a szereplőket?- vigyorgok rá. Erre csak bosszús képet vág, aztán válaszol.
- Nem. A Vaiana a kedvencük, és mindig én vagyok Maui. Persze cápa fejjel!

El képezelem ahogy cápa fejjel a fején rohangál mint egy eszelős és kitör belőlem a nevetés.
- Nem vicces Hei Hei!

Szerintem meg az, ezért csak tovább nevetek rajta. Főleg mivel megint úgy hívott. Megérdemli ő is, hogy ki nevessem. Miután lenyugodtam egy picit, komolyan nézek rá.
- Figyelj Nick! Nagyon köszönöm, hogy itt voltál velem, de ma már nyugodtan haza mehetsz a szüleidhez.
- Már le mondtam az ünnepeket és nem akarlak itthagyni egyedül.- néz mélyen a szemembe.
Nem tudom, hova tenni ezt az egészet. Az még oké, hogy ápolt amikor lázas voltam, de most már megleszek. Mondjuk nem akarok egyedül lenni sem, de azt sem szeretném, ha miattam maradna ki a családi körből.
- Ohh! Szóval te kedvelsz engem?- piszkálom egy kicsit. Az arca nem árul el semmit, de a szemében megvillan valami, mielőtt azonban rájönnék mi is volt, gyorsan el fordul.
- Semmi ilyesmi! Csak megígértem Maggienek is hogy vigyázok rád!- morogja, és hátat fordít nekem aztán kisétál a nappaliba. Nézek utána, és még mindig nem értem ezt az egészet. Fura ez a srác! Ha nem kedvelne legalább egy kicsikét, akkor minek maradt volna itt? Maggie kedvéért nem hiszem. Vagy mégis? Nem agyalok ezen sokáig, inkább csinálok reggelit, aztán megfésülöm a vizes hajamat és hagyom, hogy magától száradjon meg. Elő veszem a díszeket és megkérem a lakótársamat, hogy segítsen díszíteni. Nem szoktunk itt lenni karácsonykor, de én itthon is szeretek karácsonyi hangulatot teremteni, ezért be szereztem jó pár égőt, díszt és egy pici műfenyőt is.

Meglepő milyen jól kijövünk egymással. Piszkálódunk, viccelődünk. A háttérben karácsonyi dalok szólnak a tv-ből. Az egész olyan meghitt. Mintha már ezer éve ismernénk egymást. Vagy egy pár lennénk. Ettől a gondolattól egy kicsit megdermedek, miközben a girlandot akasztom a nappali ajtó fölé. Miért gondolok arra, hogy milyen lehet vele járni? Szerintem az egy káosz lenne. Ez a fiú nőcsábász, nem hiszem, hogy hűséges tudna maradni. Eszembe jut milyen volt mellette aludni. Vajon milyen lenne ha ezt egy párként tennénk. Közös zuhanyzás. Ettől a bevillanó képtől zavarba jövök és gyorsan megrázom a fejem. Helyes a srác, de nem vagyunk egy súlycsoport. Felakasztom a girlandot, aztán ki megyek a konyhába, hogy neki álljak a muffinak. Legalább lefoglalom magam valami értelmessel, ahelyett, hogy a lakótársamról fantáziálok.

Ki pakolok mindent a pultra, és a hűtőhöz tartok amikor Nick belép.
- Mit csinálsz?
- Szeretnék muffint sütni. Áfonyásat és mondjuk csokit darabkásat.
- És én mit tudok segíteni?- kérdezi és oda lép mellém. A közelsége nem segít azon, hogy el tereljem a figyelmem. El fordulok, hogy ne lássa a zavaromat, aztán előveszem a muffinpapírokat és a sütő formát is.
- Ezeket rakd bele a formába, addig én bekeverem a tésztát és utána bele töltjük.
Bólint és lelkesen neki lát a feladatnak, amivel hamar végez. Érzem, hogy figyeli minden mozdulatomat és ez egy kicsit feszélyez. A kezem remeg egy kicsit, ahogy feltöröm a tojást, és nem értem az okát. Ez csak Nicholas! A bunkó lakótársad! Igaz, hogy pasiból van, de neked ott van Leo. Gondolj rá! Azonban nem megy. Az agyam önálló életet él és csak olyan képeket vetít elém, amiben Nick megölel, vagy megcsókol.
- Fejezd már be!- szólok magamra dühösen.
- Tessék?- kérdez vissza és ekkor veszem észre, hogy már mellettem áll.
- Csak...azt mondtam.. hogy mindjárt befejezem.- hebegem és gyorsan keverek még kettőt a masszán, aztán a kezébe nyomom a tálat.
Érzem, hogy furán méreget, de nem szól semmit. Meg mutatom, hogyan adagolja a kanállal a papírba a nyerstésztát, aztán bekapcsolom a sütőt.
- Mit szólnál ha rendelnénk pizzát? Nem túl karácsonyi, de főzni már nem sok energiám maradt.- vetem fel az ötletet.
- Benne vagyok! - morogja és nagyon koncentrál arra amit csinál. Olyan aranyos. Legszívesebben megpuszilnám!
Ettől a gondolattól megint zavarba jövök és inkább gyorsan kisietek a konyhából, hogy meg keressem a telefonomat.

Nick:

Őszintén nem bánom, hogy itt maradtam. Nagyon jól érzem magam Haileyvel. Igaz, a helyzet köztünk most egy kicsit fura. Nem is tudom mik vagyunk egymásnak. Lakótárs és barátszerűség. Vagy valahol a kettő között. Már csak egy picit köhög, és mondta, hogy utazzak haza a családomhoz nyugodtan, én mégsem akarom itthagyni. Nagyon édes volt, ahogy lelkesen énekelte a karácsonyi dalokat díszítés közben. Engem mondjuk nem érdekelnek ezek a szarságok, de mást úgysem tudtunk volna csinálni és jó móka volt. Észre vettem, hogy egyszer elbambult és el is pirult. Kíváncsi vagyok, mi jutott akkor eszébe. Nagyon remélem nem azon mélázott, hogy milyen módokon kárpótolja azt a Lee gyereket vagy hogy hívják. Ettől az elképzeléstől rossz kedvem lett, de rögtön el is múlt, amint megláttam őt a konyhában. Nagyon aranyos volt, ahogy komoly arccal mindent elővett és többször átnézte, meg van-e minden. Amikor keverte a tésztát, megint észre vettem, hogy maga elé mered, aztán morgott valamit, amit nem értettem. Azt érzékeltem, hogy megint zavarban van. Csak nem miattam? Ez már azért jobban tetszik. Vigyorogva adagoltam a tésztát a papírkosárkákba, aztán amikor kész lett az első tepsi, megtöltöttem a másodikat is. Hailey közben visszért, és szólt hogy meg rendelte a pizzákat, majd betolta az első adag sütit a sütőbe. Hmm. Elég sok pajzán kép villant be attól, ahogyan előre hajolt. Nagyon formás feneke van. Lehet, hogy sportol valamit? Eddig sosem mondta, és amióta itt vagyok vele nem vettem észre. Gondolom betegen nem is volt mostanában sok kedve hozzá. Mosolyogva fordul felém, de nem szól semmit, csak neki dől a pultnak, aztán megint maga elé mered. Nem értem, eddig hogy nem vettem észre milyen szép! Még úgyis, hogy piros egy picit az orra és lisztes a homloka. Közelebb lépek, hogy letöröljem és hirtelen felnéz rám. Gyönyörű barna szemei vannak.
- Lisztes a homlokod Hei Hei!
Mielőtt reagálna, gyorsan letörlöm. Ahogy a bőrünk összeér el akad a lélegzete. Tudom ez mit jelent. Nem húzódik el, amikor lassan végig simítom az arcát, aztán az állát. Nem kéne megcsókolnom! Tudom, hogy nem! Viszont ő is akarja. Látom a szemében. Rápillantok gyönyörű ajkaira és már alig bírok magammal. Meg akarom ízlelni. Picit közelebb hajolok, és hagyok neki időt, hogy tiltakozzon, de nem teszi. Már majdnem megcsókolom amikor megcsörren a telefonja. Ijedten ugrunk szét. Látom, hogy zavarban van. Nem tudom ki a fene az, de bekaphatja!
- Szia Leo! - köszön bele a készülékbe és bűnbánóan rám néz, majd ott hagy egyedül.
Nem tudom, hogy mérges legyek-e amiért félbe szakított minket, vagy inkább hálás legyek érte. Nem kéne bonyolítani ezt a dolgot kettőnk közt. Lakótársak vagyunk akik nem is kedvelik igazán egymást, csak most jól kijönnek. Ez így van jól! Én az egy éjszakás kalandok híve vagyok! Nem kell nekem egy hangyás, kapcsolat párti nő! Akkor viszont miért akarom, hogy az a majom el tűnjön az életéből és csak az enyém legyen? Szerencsére jelez a sütő. Ki veszem az első adagot és beteszem a másikat, majd előveszem a telefonomat és be megyek a szobámba, hogy felhívjam a haveromat. Talán tud nekem valami értelmes tanácsot adni.