Mi történik, ha egy útját kereső gimis lány magához ragad egy üres füzetet, hogy megtöltse a problémáival?
Szanyi Tina hetente változtatja meg a továbbtanulási terveiről alkotott véleményét: időnként elhivatott orvos, máskor ikertestvéréhez hasonlóa...
Utoljára csütörtökön írtam ebbe a... Hát, füzetbe, azóta pedig jó sok minden történt. Mondhatni rengeteg.
Kezdjük ott, hogy csütörtök este, miután elköszöntem Szonjától, és hazaindultam elütött az autó. Nagyon durva volt, és határozottan ki kell jelentenem, hogy nem én voltam a hibás. Nem is láttam, hogy jön, meg el is hajtott utána. Cserbenhagyásos gázolás volt, úgyhogy tuti be volt rúgva. Ráadásul nem is nézett ki úgy, hogy baj lenne, mármint látszott egy-két horzsolás a lábamon meg a homlokomon is de nem volt különösebb sérülésem. Csak amikor elindultam, akkor kezdtem szédülni és hányingerem lett, de egy csomó idő eltelt, mire volt annyi eszem, hogy leüljek és mentőt hívjak. Akkor is csak azért, mert addigra már annyira fájt a hasam, hogy azt hittem, hogy elájulok, és fogalmam sem volt róla, hogy mi az oka ennek.
Bepánikoltam, de azért mentségemre szóljon, hogy ijesztő helyzet volt. Fogalmam sem volt róla, hogy mi történik, senki nem volt ott, hogy segítsen és nagyon rosszul voltam. A mentésirányító a telefonon keresztül próbált segíteni, mondta, hogy feküdjek le, nyugtatott, hogy semmi baj nem lesz, de azért nem volt valami meggyőző az érvelése. Egy örökkévalóságnak tűnt, mire kiért a mentő, pedig tényleg pár perc kérdése volt, de ez alatt a pár perc alatt is folyamatosan egyre rosszabbul éreztem magam. Amikor az egyik mentős odahajolt hozzám, akkor már folytak a könnyeim a fájdalomtól.
Viszont a mentősök annyira, de annyira jófejek voltak! Igazából alig emlékszem öt-tíz percre amit velük töltöttem, mert egy idő után elájultam, vagyis elvesztettem az eszméletemet, de azt határozottan kijelenthetem, hogy az az öt-tíz perc rendkívül meghatározó volt. Három mentős volt ott, az egyikük egész végig beszélt hozzám, megígérte, hogy felhívják Anyát (és fel is hívták, csak arra már nem emlékszem), elérték, hogy kevésbé fájjon és még meg is győzött, hogy nem lesz semmi baj. Ja, és cseppet sem elhanyagolható módon megmentették az életem.
Mert amúgy lehetett volna nagyon nagy baj, ugyanis valamilyen ütés következtében megrepedt egy ér a hasamban és belső vérzésem volt. Meg is műtöttek! Azért az életem megmentését nem lehet száz százalékban a mentősök számlájára írni, az is fontos szerepet játszott, aki műtött, de a mentősök nélkül el sem jutottam volna a kórházig. Jó nagy szívás lett volna.
A műtét után az intenzíven voltam tegnapig, most pedig a belgyógyászaton szívok. Azért ez már lényegesen kevésbé nyomasztó, meg sokkal jobban is vagyok, van időm különböző dolgokra, például gondolkodni az élet értelmén és a neten nyomozni bizonyos dolgok után. Azzal kezdtem, hogy meg akartam keresni a facebookon a mentősöket, hogy megköszönhessem nekik egy messenger-üzenetben a segítséget. Egy idő után rájöttem, hogy ez teljesen lehetetlen feladat, ugyanis nem tudtam sem a nevüket, de az arcukra sem emlékeztem, úgyhogy ezt hamar feladtam. Ellenben mindent megtudtam a mentőzésről és az Országos Mentőszolgálatról, közben pedig rájöttem, hogy ez egy fantasztikus dolog.
A böngészésemet a látogatni érkező Nelli szakította félbe, én pedig rázúdítottam rengeteg információt, amit az elmúlt pár órában gyűjtöttem. -Tudtad, hogy nem is egyforma minden mentőautó?-kérdeztem úgy, hogy nem is vártam választ, csak ki akartam fejteni neki.-Vannak, olyanok, amiken csak két ember van, gépkocsivezető és... -Tina-szólt közbe az ikertestvérem.-Ez szuper egyébként, de... Hogy vagy? -Most jól-válaszoltam őszintén.-Aludtam sokat éjjel meg délelőtt, azóta meg sokkal kevésbé vagyok gyenge, mint eddig, és most nem is fáj nagyon semmi. Tegnap azért még eléggé kellemetlen volt. Nelli pár másodpercig szomorúan nézett rám, aztán vett egy nagy levegőt és monológba kezdett. -Tina, annyira sajnálom, hogy Szonjával egyedül hagytunk téged este, ott kellett volna lennünk veled és segíteni... Annyira rossz érzés, hogy teljesen egyedül kellett még mentőt hívni is és... -Nelli-azért annyira hangosan nem tudtam beszélni, hogy igazán határozottnak tűnjek, de megpróbáltam meggyőzni a mondandóm tartalmával.-Semmit sem tudtatok volna tenni. Belső vérzésre nincs más megoldás, mint a műtét, és ha ott vagytok, lehet, hogy később hívtam volna mentőt ami nagyobb baj lett volna, mint az, hogy abban az öt percben egyedül voltam. Nelli, ne aggódj, meg ne legyen lelkiismeret-furdalásod, mostmár minden rendben van. -Tuti?-kérdezte remegő hangon. -Tuti-bíztatóan rámosolyogtam. -Akkor jó-viszonozta megkönnyebbülve.-És... mit tudok segíteni? Mit hozzak? -A laptop vagy a tablet jól jönne-tudtam, hogy Nelli úgyis a tabletet szeretné használni. Mindkettő közös volt elvileg, de a gyakorlatban Nelli kottákat írt és olvasott a tableten, ezért ő inkább azt választotta mindig, a laptop pedig főleg az én birtokomban volt. Azért jó volt közösnek nevezni, mert így nem kellett engedélyt kérni egymástól, ha használni akartuk. -Holnap elhozom a laptopot-Nelli elgondolkodott.-Filmet töltsek rá? -Nem kell, köszi-óvatosan megráztam a fejem, mintha elgondolkodtam volna, pedig tudtam, hogy nem filmeket fogok nézni, hanem mentős és elsősegélyes videókat.
Nelli szinte a látogatási idő végéig maradt, mert Anya aznap nem tudott bejönni hozzám. Nem voltam megsértődve rajt, meg is mondtam neki, hogy csoda, hogy ez volt az első alkalom, amikor nem velem töltötte a délutánt. Bőven túlteljesítette az elvárásaimat, azt pedig főleg, hogy Apával nem is beszéltem azóta egy szót se. Még messengeren se írt.
Viszont most, este még megfogalmazódott bennem egy gondolat, aminek hatására szinte el is felejtettem minden fájdalmat és kellemetlenséget és késztetést éreztem rá, hogy ezt le is írjam ebbe a füzetbe.
Mi lenne, ha mentős lennék?
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Végre benne van a pakliban, hogy határozottan körvonalazódik a tervem, habár igényel némi kutatómunkát. Szóval, a "mentős" fogalmát a következő pozíciók merítik ki:
MENTŐGÉPKOCSIVEZETŐ: értelemszerűen ő vezeti a mentőautót, de amúgy nem csak vezeti, hanem részt vesz az ellátásban is. Ez is menő lehet, de nem feltétlenül ezt fogom megcélozni, azért valami olyan kéne, amihez tovább kell tanulni. MENTŐÁPOLÓ: ez már jobban hangzik, de ez se főiskola/egyetem szóval egyenlőre passzolom. Olyan is van, aki polichisztor, mert mentőápoló is meg gépkocsivezető is. Wow. MENTŐTISZT: 8 féléves egyetem! Pesten, Pécsen meg Debrecenben van, meg Szombathelyen is de nem akarok Szombathelyen maradni, Nelli Pestre megy. A mentőtiszt a tökéletes szak! Kimeríti a listám összes elemét, 8/8! Tudtam, hogy létezik ilyen! MENTŐORVOS: nem akarok mentőorvos lenni, túl hosszú tanulási folyamat. Arra találtak ki engem, hogy mentőtiszt legyek, de azért leírom, hogy ilyen is van.
Így, hogy túléltem, nem is olyan nagy baj, hogy elütött az autó. Mentőtiszt leszeeeek!
