Maffia szíve

27.rész.

A kórházhoz érve Zen és Hanna már vártak ránk.
- Ők mit keresnek itt? - kérdezem Justint és közben leparkolt.
- Téged kicsim. Annyian szeretnek és aggódnak érted.
- Igen tudom.- válaszoltam,majd szálltunk is ki a kocsiból.
- Sziaa.- köszönt Hanna és átölelt,majd a hasamat is megsimogatta.
- Szia Jáz.- köszönt Zen is és ő is megőlelt.
- Hogy vagytok? - kérdezi Hanna.
- Jól vagyünk. ti? - kérdezem.
- Mi is.- válszolja Zen és közben hátulról át öleli Hannát.
- Na jó menjünk be.- mondtam, mirre Justin be indult.
- Kicsim jól vagy, fáj valamid?- kérdezi idegesen.
- Justin nyugi, nem fáj semmim.- mondtam nevetve.
- Na ne neves! - mondja és megcsókolt.
- Jól van na,de annyira vicces vagy mikor ideges vagy.- mondtam.
- Na nézz oda és még mindig nevet.- mondja és Zen meg Hanna is nevetek.
- Istenem más párok már ezzerel várják a babát és azon katognak hogy mikor születik meg ti....- mondja Zen de nem tudta be fejezni.
- Mért szerinted mi mit csinálünk? - kérdezi Justin.
- Na jó elég inkább menjünk be! - mondja Hanna.

A kórházba érve már egy nővérke várt,aki megmutatta a szobát és elmondott mindent, amit tudnom kell. Időközben ki csomagoltam és lefeküdtem piheni. Annyira boldog vagyok, hogy akik fontosak számomra itt vannak és támogatnak mellettem vannak, az elmúlt hónapokban tényleg őszintén és boldogan tudtam nevetni,amit kizárólag csak is Justinak köszönhetek. Justin nagyon szeretem,de sajnos a bolond szívem még mindig Christ szereti, és ahogy telnek és múlnak a napok egyre jobban hiányzik, próbálom elfelejteni,de nem megy az érzéseim erősek és hiába küzdök ellene nem megy, nem tudom elfelejteni az illatát,a mosolyát, azt ahogy rám nézzet sötétkék szemeivel, az érintését, a csókját,istenem annyira hiányzik. De muszáj valahogy ki tépejem a szívemből,nem szerethetem öt. Én Justinal és a fiammal szeretnék új életet kezdeni. Justin a megfelelő ember arra hogy a fiam apja legyen. Nála megértőbb és segítőkész embert nem ismerek. Mindig mellettem állt és támogat mindenbe. Majd a gondolataimat egy errős fájás zökentett ki. Jaja anyám kezdődik úgy érzem.
A műtőbe érve egy orvos is be jött, akit követtet három nővér is.
- Kisasszony a szülés kockázatos orvosi beavatkozás szükséges.
- Hogy mi? De a fiam jól van?- kérdezem könnyes szemmekel.
- Kisasszony itt most az a kérdés hogyha úgy alakul a műtét hogy választani  kellene maga és a gyermek között akkor kit hagyunk életbe? - kérdezi.
- A babát.- mondtam gondolkodás nélkül.
- Ezt írja alá.- mondta és nyújtott egy papírt amit alá is írtam.