Maffia szíve

31.rész.

Majd a derekmanál fogva magához húzott.
-  Tudom hogy te is akarsz engem.- mondja, és a tekintete le vándorolt a számra.
-  Chris elég! Én nem hagyhatom el Justint.- mondtam.
-  Mért nem,ha engem szeretsz? 
-  Mert ez nem lenne helyes, ő nem törődve azzal hogy én téged szeretlek mellettem állt és támogatott....- és nem hadja hogy be fejezem.
-  Jáz nálam jobban nem szerethet senki, ezt te is tudod.- mondja, persze hogy tudom.
-  Chris a szülés után én kómába estem addig Justin vigyázott rám és Rayra is, tényleg mindet megtett hogy nekem és Raynek jó legyen és ezért nem hagyhatom el.
-  Értem,de akkor sem hagyom hogy vele élj az kizárt.- mondja. Komolyan mondom migyárt megbolondulok ennyire nem lehet érthetetlen. 
-  Úram a kicsi sír és nem tudjuk megnyugtatni.- jött be Éva.
-  Máris megyünk.- mondja Chris és azzal indultunk is. A szobába érve az ölembe vettem a kicsit és egyből el is hallgatott.
-  Jól van kicsim.- mondtam és óvatosan mozgatni keztem, hogy el alugyék. Majd vissza raktam a kis ágyba.
-  Jáz kérlek adj még egy esélyt ketőnkenek.
-  Nem Chris.
-  Nézz a szemebe és mond, hogy nem szeretsz.- mondja és ismét magához húzott és szorosan tartott karjaiba.  Majd egyik kezével az arcomat simogata. Én elveszem sötétkék szemeiben. Majd még jobban magához húzott ha ez egyántalán lehtséges lehetet és megcsókolt,karjaimat nyaka köréfontam és engetem a vágynak. Csókja lágy és finom volt, annyira hiányzott már. 
-  Chris kérlek ne csináld ezt tovább! - nem bírok tovább ellenállni neki. Egyszerűen megörjit, az ahogy rám nézz,az illata. Jaj anyám.
- Mért mit csinálok?- kérdezi mert tudja hogy nem bírok ellenállni neki.
-  Így nem tudok el válni tőled.
-  De nem is kell Jáz, kérlek hagy legyünk boldogak végre együtt.- mondja mélyen a szemébe nézzve.
-  Chris...- mondtam volna tovább, de nem hagyta, megcsókolt.
-  Ne mondj semmit Jáz, láttom a szemedben hogy szeretsz.
-  Igen Chris a rohadt életbe szeretlek, szeretlek tiszta szívemből. Most jó örvendesz?
-  Igen most jó.- mondja és heves csókolozásba keztünk.
-  Chris ez nem helyes.- lököm el magamtól.
-  Már hogy ne lenne helyes hisz a feleségem vagy.- mondja és újra megcsókolt.
-  Ebből elég Chris!- mondtam.
-  Hát én komolyan mondom megfogok bolondulni.- mondja.
-  Megint mi a kifogásod az ellen hogy az enyém légy? A feleségem vagy szeretlek van egy közös gyermekünk, akkor még is mi a jó büdös bajod van?
-  Justin.- mondtam ki.
-  Drága jó istenem most segíts meg, mond  hogy ez csak egy rossz állom.
-  Chris muszáj beszéljek Justinal.
-  Még is mit akarsz vele beszélni?
-  Azt hogy megbocsajtottam neked és veled akarok lenni.- mondtam.
-  Hogy? Megbocsátottál? 
-  Igen meg szeretelek és Ray a te gyereked is. Akarok addig még egy esélyt arra hogy boldogok legyünk.- mondtam,mélyen a szemembe nézve.
- Köszönöm.- mondja,majd felkapott az ölébe  és megpörgetett.
- Tegyél le! - mondtam nevetve.
- Nem.
- Sh... még Ray felkel.- mondtam,majd lerakot.
- Hallod én annyira boldog vagyok.- mondja és megcsókolt.
- Te hülye vagy!- mondtam nevetve.
- Tudom,de te sem vagy normális.- mondja.
- Kösz ez kedves tőled.- mondtam.