4. rész

145 6 1
                                    

Mikor felkeltem, Peti már fennt volt. Telefonozott.

Jó reggelt Petyus!- kezd megtetszeni a név...

Reggelt baba! Gyere menjünk ki, nehogy felkeltsük őket.- azzal feláltunk és kimentünk.

Hányra kell menni Sióra?- kérdeztem

Kilenckor lesz koncertünk, szóval olyan félre.

Hány óra van?

13:18. Miért?

Gyere csináljunk kaját!- rángattam be a házunkba. Ez után nem történt semmi érdekes... Petivel egész nap együtt voltunk. Eljött a hét óra amikor elkezdtem készülődni. Vagyishogy kezdem volna, ha tudtam volna mit felvenni...- Mit vegyek feeel?- néztem Petire

Válasszak?

Kérlek!- a bőröndömhöz sétált- Meg is van! Ez tökéletes!- mutatta fel a ruhadarabot

Kérlek!- a bőröndömhöz sétált- Meg is van! Ez tökéletes!- mutatta fel a ruhadarabot

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Ezt mutatta

Na nem! Ezt biztos, hogy nem! Nem veszem fel!

De kérlek!

De nem!

De babaa! Akkor miért kértél meg?

Hát nem gondoltam hogy az ötezer rongyombol, pont ezt húzod majd ki.

De vedd már fel!- tette a kezét a derekamra

Oké! De jösz nekem eggyel! Egy nagyon naggyal!

Vállalom!- csókoltam meg- Ha ilyen büntetést kapok, akkor többet is adhatnál...- mondta két csók között

Peti! Öhm...- mutattam a szememmel az ajtó felé

Nem maradhatnék bent?- nézett rám boci szemekkel.

Akkor nem veszem fel a ruhát...

Megyek!- állt fel. Felvettem a ruhát, kivasaltam a hajam, és ég, nagyon egyszerű sminket (szempillaspiráll + szájfényt) raktam fel. Majd kimentem. Petinek konkrét leesett az álla.

B... bomba vagy! Nagyon szép vagy...- nézett a szemembe.

Köszönöm!

Gyönyörűű!- jött ki Kitti és Milán Kitti szobájából

Csak utánnad- öleltük meg egymást

Indulhatunk?- kérdezte Milán. Beleegyeztünk

Amikor beültünk a kisbuszba, a zenekar többi tagja is ott volt, akikkel jól elbeszélgettünk. Megérteztünk a helyszínre.

Valmar 5 perc és színpad!- mondta valami csávó

Csak ügyesen!- mondtam Petinek

Úgy lesz...- nézett a szemembe mélyen. Majd elmosolyodott. Megvsókoltam, hosszan és szenvedélyesen.

Peti! Gyere már vár a közönség!

Jól van már! Jövök nemsokára bby!

Alig várom!- mondtam

A koncerten nagyon jól mutattunk Kittivel. Nem voltunk még Valmar koncerten, így különösen élveztük. Mikor lehettek Petiék, Peti egyből hozzám jött és megölelt. Még fotózkodtak egy pár emberrel. Olyan jó volt nézni, higy mennyire szeretik öket az emberek. És, hogy ők mennyire örömmel csinálják ezt.

A kocsiban Petinek dőlve hallgattam a többiek hülye történeteit.

De azt sosem felejtem el!- mondta röhögve Eddy. Olyan jó volt ott lenni velük. Végre ki tudtunk kapcsolódni Kittivel és tartottunk valahová. Méghozzá nem is akárkik közzé. Álmomban nem gondoltam volna, hogy ilyen csodálatos emberekkel leszek körülvéve.

Petii! Köszönöm!- öleltem meg

De mit kicsi?- mormogta a hajamba

Mindent is!- lélegzetem be az illatát.

Szeretlek nagyon!

Én mégjobban!

Hmm... nem hinném!

Hát akkor jobb lenne ha elhinnéd!

De nem hiszem.

Akkor mondjuk azt, hogy döntetlen!

Ebbe belemegyek.- csókolt meg

Igen... Peti csókjai és ölelései, a világ legmegnyugtatóbb dolgai.

A Balatoni Srác /Marics Peti ff/ ~Befejezett~Where stories live. Discover now