Árnyékosztag -Lara története

23. fejezet

A következő napok a két esemény körül forogtak, de elsődlegesen a fogadáson. Az sokkal fontosabb volt, mint a vadászat. Az előkészületek során Nathan és Lara összefogtak, hogy méltó fogadtatást biztosítsanak Drakmor Birodalom küldöttség számára. Igyekeztek olyan dolgokat előteremteni, hogy a küldöttség minden tagja otthon érezze magát. Lara fő feladata volt a szállásuk kiválasztása, berendezése, Nathan pedig inkább a politikával foglalkozott. Aztán elérkezett a nagy nap. A főcsarnokban mindent előkészítettek, hiszen ez az alkalom elsősorban a kapcsolatok építéséről és ápolásáról fog szólni; a tárgyalások pedig még váratnak magukra a vadászat után.

A királyi család a csarnokban várta a vendégeket. Lara, Nathan mellett állt, mögöttük pedig Oswin. Nathan megígérte, hogy ameddig csak teheti nem fogja magára hagyni, de ha még is így történne, akkor Oswin ott lesz mellette végig. Nem fog magára maradni egy pillanatra sem. Az osztagnak más feladatai voltak, így nem voltak jelen. Egyik felük a környéket járta, és keresgélt. Másik fele pedig embereket figyelt meg, hiszen Lara levele nem egy kézen ment át. Ha csak egy gyenge láncszemet sikerülne találniuk, akkor lesz bizonyíték Darian ellen és talán időben le tudnák állítani. Még mindig nem sikerült ugyan is kideríteni, hogy pontosan mire is gondolhatott az ígéretében.

- Üdvözöljük Drakmor Birodalom küldöttségét! - mondta Nathan, és Lara mellette mélyen meghajolt a vendégek előtt.

- Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy fogadhatjuk Önöket. Reméljük, hogy a mai est folyamán kellemesen fogják érezni magukat.

- Nagyon örülünk, hogy együtt ünnepelhetünk, és bízunk abban, hogy az elkövetkező napok során közelebb kerülhetnek birodalmaink és még jobban megismerhetjük egymást, erősíthetjük kapcsolatainkat – kezdte válaszát Aries herceg, majd a küldöttség meghajolt a királyi család előtt, de ahogy felegyenesedett Laran pihent meg egy pillanatra a tekintete, majd megemelte a poharát. Lara pillantása találkozott a herceg tekintetével, de végül lesütötte a szemeit. 

A vacsora udvarias beszélgetésekkel, italozásokkal telt el. Ki itt, ki ott beszélgetett. A herceg és jegyese eleinte elválaszthatatlanok voltak, de Nathannak végül a nagykövettel kellett beszélnie, mert az kitartóan követelte magának a figyelmet. Lara így Oswinnel a hata mögött maradt egyedül. Tett egy kört a teremben, kedvesen mosolygott. Dariant igyekezett elkerülni nagy ívben, de magán érezte a tekintetét. A kerti eset óta nem váltott vele egy szót sem, és olybá tűnt kölcsönösen kerülik egymást.  Végül megállt egy oszlop mellett, és onnan figyelte a vendégeket. Tekintete Nathant kereste, aki még mindig a nagykövet társaságát élvezte.

- Úgy látom, hogy nem csak én érzem unalmasnak ezt az estét – szólalt meg Aries az oszlop túloldalán. Lara egyből felismerte a hangját, és elmosolyodott. Már várta, hogy a herceg megjelenjen, hiszen eltűnt a látóteréből egy ideje, ő pedig egyedül maradt.

- A hivatalos programok már csak ilyenek, nincs mit tenni. Hogy - hogy nem a kapcsolatokat építed és ápolod, Aries herceg? – kérdezte Lara és oldalra pillantott, hogy rálásson beszélgető partnerére. Oswin is közelebb lépett hozzájuk pár lépést.

- Furcsa ezt így hallani tőled és, hogy válaszoljak a kérdésedre most is kapcsolatokat ápolok, és építek Hercegnő? Vagy pontosan hogy is kellene szólítanom most? – hangjában volt egy kis gúny, de még is barátságosan viselkedett. Lara közben intett Oswinnek, hogy maradjon, tartsa a távolságot, mert a szeme sarkából látta, hogy a férfi előre lépett még egyet. Túlságosan nem léphet fel a herceggel szemben, még a végén túlkapással vádolnák meg, esetleg a tárgyalásokat ezen oknál fogva lemondanák. Ezt pedig nem engedheti bármennyire is szeretné tartani Ariessel a távolságot, beszélnie kell vele.