Csak tőled vagyok én rendben. Manuel ff.

4.rész

~Manuel szemszöge~

amint leértünk a lépcsőn, Laci egyből húzta be Zorkát a konyhába. Egy ideig néztem őket, majd bementem a fiúkhoz a nappaliba, akik a kanapén ültek, és beszélgettek.
-Laciékat hol hagytad? Kérdezte Majló.
-A konyhába beszél Zorkával, gondolom elmondja neki a dolgot. Mondtam.
-Milyen dolgot?? Kérdezte Peti.
-Azt majd elmondja ő ha  szeretné, én sem muszájból tudtam meg. Véletlen volt.
-Véletlen mi?. Húzogatja a szemöldökét Marics.
-Igen.
-Igazam volt, nem igaz? Kérdezte Bruno pár perc némaság után.
-Figyelj Bruno ezt majd ő elmondja. Mondtam
Majd hirtlen a semmiből megjelent Laci, aki eléggé aggódot.
-Srácok, Zorának megint pánikrohama van. Mondta és futott vissza zorához. A fiúkkal együtt mind siettünk a konyhába. Letérdeltem elé és elkezdtem beszélni hozzá. Hogy elterelje a figyelmét.
-Hé..hé Zora figyelj rám. Mondtam és rám emelte könnyes szemét.
-Milyen filmet szeretnél nézni majd? Kérdeztem
-Nhem tud. Mondta elcsuklott hangon
-Bruno vegyél már ki egy dobozos sört légyszi. Bruno ezt teljesítve ki vette a hütőből majd oda adta.
Oda adtam zorka kezébe hogy fogja meg. A többieknek intettem hogy menjenek ki a kocsihoz. A kérésemet szó nélkül teljesítették.
A lány rohama nem akart elmúlni, akárhogy is próbálkoztam. Korábban már nekem is volt, de nem ilyen súlyos.
-Mikor fog elmúlni? Kérdezte sírva.
-Mindjárt. Ekkor eszembe jutott hogy mindig van nálam gyógyszer. Így azt oda adtam neki. Be is vette. Rá öt percre nagyjából már elmúlt a rohama. De még mindig sírt. Leültem mellé a földre, és szorosan öleltem. Ezt a pillanatot Milo zavarta meg.
-Srácok gyertek! Zora jobban vagy?
-igen jobban vagyok, hála manunak. Mondta mire elmosolyodtam.

~Zorka szemszöge~

Elindultunk kifelé. Hihetetlenül jól esett hogy ilyen közvetlen volt velem és segített nekem. A buszba úgy ültünk hogy:
Majlo,Marics,Bruno
Kevin,Dani,én
Laci, Marci, Manu

-Sziasztok! Köszöntem  mikor beültem.
-csáó zozi. Koszont kevin
-Halihoo. Mondta Dani
-Hogy vagy? Mostanaba rég láttalak. Kérdezte Dani.
-Jól vagyok. Mondtam majd beraktam a fülest és elkezdtem zenét hallgatni.
Az út viszonylag csendesen telt. Bár mondjuk én kezdtem eléggé szédülni, hányinger kerülgetett.

-Milán mikor állunk meg egy benzinkútnál? Kérdeztem
-Most lesz egy, úgyis kell menni tankolni.
-Oké köszi. Mondtam és vissza tettem a fülest, de egyszerűen nem bírtam a zenére koncentrálni.
Mikor megálltunk Milán kiment tankolni, többiek meg a boltba. én is kiszálltam. Sétáltam pár lépést de a szédülgés kezdett egyre rosszabb lenni. Megtámaszkodtam a kocsin hátha. De semmi sem történt. A többiek bementem a boltba, tehát szólni nem tudtam volna nekik. Leültem a földre és csak várakoztam. Nagyjából 10 perc után kijöttek a boltból. Mindannyian jöttek felém.
-Halo, minden rendben? Kérdezte laci
-Nem, kurvára szédülök, hányingerem is van.
- Zora átülök dani mellé, ülj hátra, vagy inkább fejüdj le. Mondta Marci
-Van valakinél hideg víz? Kérdezte manu.
-Nálam van, bent van a táskámba.
-oké
Miútan beszálltunk a buszba, én elfeküdtem úgy hogy a fejem Manu ölébe, a lábam meg a laci ölébe volt. Laci tartotta a lábamhoz a hideg üveget. Míg manu az arcomhoz tartotta. Így ment ez még vagy egy órán keresztül, amíg le nem értünk Szegedre.

Sziasztok!! Tudom, tudom megígértem hogy szombaton, pénteken jön rész. De mivel a suli/felvételi mellett nincs nagyon szabadidőm így a könyvvel sem tudtam haladni. Szerintem a kövi rész vasárnap vagy jövőhéten.
Légyszi voteolj ha tetszett. Sokat jelentene❤️