Ne verj át!

ötödik fejezet

• Noel szemszöge •

Életemben először féltem attól, hogy egy lány ellök magától és Lottie meg is tette. Az egyik kezét a melkhasomra téve eltolt pár centire. Másodpercekig csak szótlanul bámúlt.

- Utállak - suttogta. Nem mozdultam , nem mondtam semmit mert a következő pillanatban megragadta a tarkómat, és magához húzva megcsókolt.

- Én is - lihegtem halkan két levegő vétel között és megragadtam a derekát.  Igen kicsit ittam az este , de ez a lány most végleg elvette minden önuralmamat. Egyik kezemmel megérintettem a csupasz bőrét a combját , mire felnézett rám.
Azthittem leállít , de nem tette. Újra heves csókban forrtunk össze és a kezem felfelé kúszott a melléig. Tökéletesek voltak. Mintha az én kezeimre születtek volna. Megszakítottam a csókot és a nyakát puszilgattam. Lottie a hajamba markolt és kéjes sóhajok hagyták el a száját, mire a farkam egyből megmerevedett.
Ott abban a pillanatban megakartam dugni. És meg is tettem volna ha...

- Kijöhettek! - dörömbölt Jess az ajtón.
Lottie összerezzent és eltolt magától. Megigazította a ruháját és a haját.
A kezét a kilincsre helyezte és rám nézett. Az arca kivolt pirulva , az ajkai duzzadtak voltak a heves csókoktól.
Nem szólalt meg csak kisétált.
Fogalmam sincs hogy tudta össze szedni magát ,mert én még percekig csak ott álltam a szobában , a heves szívveréssemmel és merevedésemmel , amivel egy ideig semmit sem tudtam kezdeni.

• Lottie szemszöge •

Fogalmam sincs mi történt az utóbbi pár percben, de nem akarok róla beszélni Noellel. Félek, hogy utánam jön ezért szó szerint kiszaladok a házból.
Kint veszek egy mély levegőt , de nem segít.
A szívem össze vissza kalapál és  remeg a lábam. Úgy érzem mintha most szálltam volna le egy körhintáról, és nem tudom megkülönböztetni mi a valóság és mi nem.

Noel és én most csókolóztunk.
Soha életemben nem csókolóztam senkivel, erre a legelső csókom pont tőle kaptam.
Le kellett volna állítanom , viszont nem bírtam. Annyira jó érzés volt, azt sem tudom ez mégis hogyan lehetséges.

Fázok , de biztos hogy nem megyek vissza. Sőt jobb lesz ha ennél távolabb megyek , nehogy valaki rám találjon.
Főleg ne Noel.

Az utca végén fogtam egy taxit és hazamentem. Írtam egy smst Queennek ,hogy rosszul lettem. Elfogom mondani neki mi történt végtére is a legjobb barátnőm, de előtte még fel kell dolgoznom a történteket.

Eltelt pár óra közben le is zuhanyoztam. Kicsit sikerült megnyugodnom.
Remélem hétfőn a suliba Noel nem hozza fel a dolgot. Végtére is ő csókolt meg engem.
Miért most? Miért nem akkor tette amikor még nem utáltam?
De vajon tényleg utálom?

- Jóreggelt - léptem oda apához hétfőn reggel - Mit olvasol?

- Egy helyi bünügyi ügyet. Senki sem akarja vállalni a gyanúsított ügyét - kortyolt egyet a kávéjába - Mindenkit megillett a védelem. Akár bűnös akár nem.

- Egyetértek - huppantam le vele szemben - Anya?

- Tárgyalása van egész nap. Nem tudni mikor tud haza jönni. Elvigyelek a suliba?

- Nem , nem kell. Queen értem jön körülbelül...most - néztem a telómra és láttam egy üzit.

  ,, Beszélhetnénk?" - Noel.

Majdnem elejetettem a telefont amikor elolvastam amit írt. Beszélni? Kizárt!

- Minden rendben?

- Igen minden ne aggódj. Csak elfeljtettem,hogy ma dolgozatot írok úgyhogy most megyek Queen is mindjárt itt lesz.

Felrohantam a szobába a táskámért közben újra és újra azt az egy szót olvasgattam.

"Beszélhetnénk?"

Nem! Nem akarok beszélni vele! Mi lesz ha az ebédlő közepén oda áll elém és mindenki megtudja mi történt?
Teljesen pánik üzemmódba kapcsoltam.
Igen bevallom reménykedtem benne , hogy talán elfejeti a hétvégén vagy más lányok elfelejttetik vele azt az átkozott csókot!
De mit is vártam? Én sem tudom elfelejteni ez a legrosszabb....

Az ebéd szünetet is túl éltem anélkül, hogy Noel felbukkant volna. Egész nap még csak nem is láttam. Talán az univerzum tudja,hogy hiba volt ezért eltüntette a közelemből.
Dráma órám lesz és össze kellett álítanunk egy listát az ötleteinkről ,hogy miket szeretnénk előadni majd a meghallgatáson.

- Kerülsz engem a bulin történtek óta? - Írtam ,de nem válaszoltál.  - állt elém Noel a folyosó közepén. Hála az égnek senki más nem volt ott rajtunk kívül.
Bár egyeltalán érdekelne bárkit , hogy vele beszélek? Mindenki tudja,hogy még mindig utáljuk egymást.
Azthiszem...

- Nem kerüllek csak szokásosan nem beszélek veled. És igen láttam az üzit , de nem volt időm - azta most tényleg a legbénább kifogással éltem? Igen úgy tűnik !- tértem ki előle, de megragadta a karomat.

- Úgy fogunk tenni mintha meg sem történt volna? - néztünk farkasszemet.

- Ez fáj - meresztettem rá a szemeimet mire elengedett - Nem tudom mi történt aznap este , de az biztos, hogy soha nem fog újra előfordulni. Nem kedvellek , te sem kedvelsz és én biztos, hogy nem leszek egy újabb lány a jó hosszú listádon. Továbbra is együtt csináljuk a projektet és ennyi. Ez így elég világos volt?

- Mint a nap - bólintott - Akkor ma este újra elmegyünk interjúztatni?

- Igen mivel ezt muszáj megcsinálnunk. De nem kell értem jönnöd, ott találkozunk pontban hatkor. - közöltem és elindultam a dráma órámra.

Péntek óta teljesen össze vagyok zavarodva viszont most nem tudok ezzel foglalkozni. Elég Justinnal megküzdenem a mai napon.

• Noel szemszöge •

Komolyan nem értem..

Péntek óta semmit sem értek vagy nem is akarok érteni. Végül össze kapartam magamat , és Lottiet kerestem egész este de nem találtam sehol. Tuti lelépett.
Én is azt tettem volna a helyében.
Az este további részében lányokkal táncoltam , csókolóztam és zárásként Jessel keféltem egyet.
Mégis senki mást nem akartam magam mellett egész éjjel, kivéve Lottiet.
Az istenit az a csók, az a test és az a lány most minden gondolatomba beférkőzte magát. Nem tudok nem rá gondolni még akkor sem ha éppen mást dugok. Egész hétvégén is ő járt a fejemben,de nem akartam üzenetekkel bombázni mert mivan ha neki ez teljesen lényegtelen volt?
Most meg azt mondja felejtsük el és,hogy soha többé nem fordulhat elő.
Soha?
Soha nem fogom már érezni azokat az édes ajkakat?.

- Mi bajod van Noel? - faggatott Ty az öltözőben - Egész hétvégén is fura voltál és most is. Nem értem, történt valami?

- Nem - feláltam és lekaptam a mezt majd a zuhany alá álltam.

Bárcsak itt állna mögöttem anyaszült mesztelenül és hátúlról piszkos dolgokat suttogna, miközben kezei ügyesen játszadoznának a farkammal.
Már csak a gondolattól is merevedésem lesz...