How deep is your love?

4

Ma kezdődnek a foglalkozások, ja nekem is ma magyarázták el reggelinél hogy mi is ez. Arról van szó, hogy minden nap lesz egy foglalkozásunk, ahova minden házból egy valakinek meg kell jelenni, tökmindegy ki az azt mi döntjük el, csak két nap egymás után ugyan az a személy nem mehet. Szóval itt vagyunk éppen kő papír ollót játszva

-Kő... papír... olló.- kántáltuk.

-A faszomat, nekem ehhez semmi kedvem.- persze hogy pont nekem kell veszíteni.

-Ez most ilyen kiscsaj.-mondta George.

-Ja.- nyögtem ki majd el is indultam a tanárok háza elé. Igaz hogy nem volt éppen korán reggel de nekem a délután négy óra is korán van.

Ahogy megjött a felügyelőnk közölte is velünk a feladatot. kenu verseny lesz párokban. Csodás, főleg így hogy innen pláne senkit nem ismerek. Mindegy is. Mindenki párokba rendeződött én meg vártam ki marad ki, majd hirtelen valaki megszólított.

-Gyere kislány te vagy a párom.- fogta meg a könyököm és húzott is egy kenuhoz.

-Azt már nem Nathan vagy ki a faszom vagy, bárki mással hajlandó vagyok párban lenni de veled kurvára nem.- begurltam. Konrán sem bocsájtottam meg neki ezért higy fenyegetőzött velem.

-Én elhiszem hogy sokkal szívesebben lennél most a pici Jammeivel de velem kell beérned.- mondta majd a végén rámkacsintott miközben szállt be a kenuba.

-Előre jelzem hogy még életemben nem volt evező a kezemben.- kijelentésemre jól kiröhögött. - Nem kell nevetni hallod?? Örülj hogy beültem.- vágtam durvás fejet. Majd így meg úgy el is indultunk. Meg volt adva egy kis térképen meddig kell elmennünk ezen felül pedig nem is nagyon vigyáztak ránk mert elvileg "még a lábatok is leér, aki ebbe belefullad az egy nyomorék" köszönöm tanárnő én is nagyon szeretem önt.

-Te önként jelentkeztél erre a szarra?- kérdezte tőlem hirtelen.

-Nem, dehogy. Fogalmazzunk úgy hogy aljas vereséget szenvedtem...-

-Ja ezt átérzem.- forgatta meg a szemét. Szép szemei voltak be kel vallanom, de én adok a belsőre is abból pedig itt sehol semmi. Hirtelen elkezdett oldalasan billegni a kenu.

-Nathan te csinálod ezt??- kérdeztem riadtan. Félek az ilyen viztől mit ne mondjak.

-Persze hogy én csinálom ki más lenne?- mondta miközben röhögött azon hogy még az életemmel is ebbe a csónakba vagy miba nem is érdekel de kapaszkodok.

-NATHAN FEJEZD BE.- egyre jobban csinálta. - NEM ÉRTED?- üvöltöztem tovább.

-Értem én csak leszarom.- itt már fogalmazhatok úgy hogy szinte a hasát fogta a nevetéstől miközbe sehová sem haladtunk. A melletünk elhaladók pedig igen bizarr képet láthattak egy csajról aki mindjárt behugyozik félelmébe és egy csávóról előtte aki igen jóízűen nevetgél.

-A kurva apád Nathan hát nem érted??- üvöltöttem majd nekiugrottam Nathannek es hirtelenjében úgy megijedt, hogy ki esett a kenuból. Két másodperce meg rá már szinte az egész felsőteste kint volt a vízből. Ó, hát tényleg nem volt mély. Upsz.

-Háromig számolok. Vagy önként ugrasz bele a vízbe vagy én gyömöszöllek bele.- mondta halál nyugodtan. Kicsit már ilyesztő is vol bevallom.

-Figyelj Nathan nem lehetne az inkább hogy jövök neled egyel? Csak mert ez a piszkos víz a legnagyobb félelmem és a benne lévő állatoktól legszívesebben elájulnék, de mint látod itt a víz.- húztam el a számat

-Kurvára leszarom kislány. Vagy beleigrasz vagy belerántalak.-ahjjj

-Hát legyen.- mondtam majd elfekudtem a kenuban es minden erőmmel kapaszkodtam a dolog ülőke részébe. - Jöjjön aminek jönnie kell.- sóhajtottam, majd éreztem hogy lesüpped alattam a kenu. Nathan beszállt és evezett, lassan énsi felkeltem és segítettem neki. -Köszi bunkókám ez kedves tőled. A végén még azthiszem tetszek neked.- vigyorodtam el.

-Hohó azt csak szeretnéd.- mondta. - Hidd el attól nagyon messze állsz. Még a nevedet sem tudom.-

-Lexi. Vagyis Alexa de a Lexit szeretem.- mondtam. Lassan meg is érkeztünk a stégekhez természetesen utolsóként így ezt vereségként könyvelhetjük el. Ahogy odaértünk kipattantam a szárazföldre és kevesen múlott hogy meg ne csókolgassam azt. Viszont ahogy igazgattam a kenut, valaki hátulról meglökött én pedig pontosan tudtam hogy ki volt az. Nathan kibaszott fasszopó.

-ÁÁÁ SZEDJETEK KII.- üvöltöztem -ANYAA ANYA ANYA.- jolvan na eléggé kétségbeestem miközben futottam ki a stéghez (igen leért a lábam itt má inkább az állatok rémisztettek meg...). -Nathan ezért megöllek esküszöm álmodban elvágom a torkodat csak jussak oda.- fenygetőztem amin ő csak röhögött. Azza az aránytalanul gyönyörű állkapcsával.

-Hajrá kislány.- kacsintott, én egyszer ráugrok és megölöm.

Hosszú barna hajam és igazából minden ruha rajtam teljesen át volt ázva, ahogy a házunkat vettem be uticélnak, Nathan pedig meg mint a kisördög a vállamon követett engem röhögve, hogy lássa most mihhez kezdek.

-Takarodj már a közelemből elegem van belőled.-

-Belőlem sosem elég drága.- ha még egyszer rámkacsin kitekerem a nyakát.

-Nem hallottad?.- kérdezte hirtelen James, gondolom Nathantől

-Hallottam csak nem érdekelt.- lökte neki oda hanyagul. - Szia kiscsaj remélem még látlak.- mondta ahogy rakonfordult egy kacsintás kíséretében. Hülyegyerek.

-Maradj tőle távol.- beszélt immár hozzam James.-Miatta vagy vízes is nem igaz?-

-De.-vontam vállat.- Hülyéskedtünk.-

-Csak tartsd tőle távol magad.- mondta majd elviharzott. Én pedig felmentem a szobámba elkészülni estére. Vagyis hát szimplán átöltözni. egy kicsi kis piros trikót vettem fel egy a térdemig leérő fekete baggy farmeremmel és egy szintén piros biciklis napszemüveggel. A hajamból pár tincset befontam és arra a következtetésre jutottam hogy egyben vagyok gecire smash és egyben nézek ki úgy mint egy komplett kisfiú.

Lementem csinálni magamnak valami kaját a konyhában ahol Haleyt találtam.

-Mizu csajszi?- kérdeztem miközben előtúrtam az étcsokit.

-Minden okés egésznao aludtunk Daniellel, lassan tábortűz van.- mondta ásítva

-Tábortűz?-vontam fel a szemöldököm. Amibe a fitt kedvéért még bele is vágtam egy picit.

-Ó nem meséltem? Sebaj. Az a lényeg hogy minden héten van egy távortüzünk, amit leginkább egy klikkes kis szoba buliként tudnék leírni. Itt nem szó szerint tábortűzről van szó, hanem az minden háznak össze kell ülni valahol és ismerkedni ez ilyem egyszerű, néha ránknéznek hogy mindenki itt van e és hogy tényleg azt csináljuk e amit kell de álltalában mindig mókás az egész. Főleg velünk higyj nekem.- mondta mosolyogva majd az emelet felé vette az irányt. -Kilencre legyél a nappaliban.-

Én pedig ott is voltam, jó lehet hogy kést egy kicsit de most ez kit izgat. Naugye, senkit.