Vargabetűk után (Hét év nélküled II.)

#3. Up Around The Bend

Spotify lista: https://open.spotify.com/playlist/46YBfWOeyC7ktvE8gXYJ7N?si=5db995d207974055

"Some of us have to grow up sometimes

And so

If I have to, I'm gonna leave you behind"

Paramore – Grow Up (2013)

Ani és Dia barátsága a következő hónapok alatt egyre inkább elmélyült. A két lány egyre több időt töltött együtt. Péterrel is alakulni kezdett valami kapcsolat-féle, de a lány továbbra sem volt biztos benne, hogy nekik együtt kell lenniük. Ennek ellenére vele is és Anival is beszélt arról, amit nővére rázúdított a vonatúton. Két teljesen különböző fogadtatást kapott.

- Szerintem ez bolondság. - A fiú a fejét csóválva nézett újdonsült barátnőjére. - Meg különben is, ez azt jelentené, hogy vagy veled megyek, vagy két teljes tanévet külön kell töltenünk.

Dia kibámult a kávézó ablakán. Szeles, áprilisi nap volt, már nem kellett a nagykabát, ő mégis azt hordta. Szüksége lett volna egy új könnyebb, tavaszi dzsekire, de nem volt rá épp pénze.

- És kételkedsz benne, hogy kibírnánk? Peti, London nem a világ vége, ráadásul pesti vagy, nem leszünk sokkal messzebb egymástól, mintha csak anyához kellene utánam jönnöd - mondta.

- Akkor sem értem, miért járnál olyan sokkal jobban, ha kint végeznéd a mestert. Itthon is elég jó a színvonal. Nem látom be, miért gondolkodsz ezen.

Ehhez képest Ani reakciója teljesen más volt.

- Úristen, Dia! Fogadd el! Ez lenne életed legnagyobb kalandja! Kár lenne kihagyni.

- Igen, de az anyagi része... - kezdte a lány.

Barátnője csillogó szemekkel nézett rá, leintette.

- Szerintem kár azzal törődnöd. Ez egy kihagyhatatlan lehetőség, ne foglalkozz mással. Emi és Josh is azt akarják, hogy elfogadd, hát tégy így!

Teljesen meg volt lőve. A fiú, akivel épp csak járt, ellenzi, a lány, aki rekordidő alatt lett a legjobb barátja, viszont lökdösi őt, hogy menjen, vágjon bele. Az édesanyja sem volt igazán segítségére. Nem akarta lányát sem lebeszélni, sem rábeszélni. Abban egyetértett Diával, hogy Emmáék ajánlata bizony túlságosan is nagylelkű, ugyanakkor azzal is, hogy óriási lehetőségről van szó.

A kérdés végül nyár végére dőlt el. Az esküvő szervezése miatt Roliék folyton hazajárkáltak, és a férfi már azt is elejtette, hogy az esküvő után talán vissza se kellene menniük, Krisztának legalábbis semmiképp. Talán lehetne az üzletet itthonról is vinni, úgy, hogy csak néha menne ki, intézkedni, amikor kell. Ezt a tervet végül Levi hiúsította meg. A fiatalember június végén szólt, hogy az év végéig akarja már csak csinálni a dolgot.

- Mi lenne, ha én átvenném tőled? - kérdezte Dia.

- Micsodát? - Roli elsőre nem értette a kérdést.

- A ház-bizniszedet - felelte a lány. - Nem teljesen, csak annyira, hogy egy londoni tandíj meg a megélhetésem kijöjjön belőle.

A férfi egy rövid időre hallgatásba burkolózott. Otthon voltak, az édesanyjuknál. Dia feszülten várta, mit szól végül bátyja a talán hajmeresztőnek tűnő ötlethez.

- Végül is... Már nem kell lakbért szedni menni szombat esténként, mert mindenki utalja, a házak adminisztratív dolgainak egy részét simán el tudod intézni, amit meg nem, azt meg én itthonról telefonon megcsinálhatom - magyarázta. - Nem is mondtad, hogy kint akarnád befejezni az egyetemet.