Love me, because I love you(5SoS, S.M, J.B) BEFEJEZETT

Two

Reggel 7-kor indul a repülőm Sydneybe. Félek, sosem utaztam még repülőn.Felkeltem a puha ágyamból, és a fürdő felé vettem az irányt.Gyorsan letusoltam, majd felvettem a ruhám, ami egy fekete topból és egy vörös szoknyából állt. Kifésültem és felkötöttem a hajam, majd villámgyors sminkelést végeztem magamon.

-Apa!-kiabáltam le az emeletről.

-Igen, Kincsem?-kérdezett.

-Kiviszel a reptérre?-nagyon remélem hogy ő visz ki, és nem a sofőrünk John. Persze őt is szeretem, de apától szeretnék elbúcsúzni.

-Sajnálom, de Johnnak kell kivinnie.-ohh persze, miért is szánnál rám egy percet is...

-Oké, hát akkor szia, majd jövök-talán egyszer haza is érek majd.. haha

-Rendben, vigyázz magadra, és kérlek légy megértő anyáddal!- hát persze, én mindenkivel megértő vagyok, csak te nem vagy az velem.. motyogtam magamban.

Elindultam le a lépcsőn, meg sem öleltem. John már várt rám a fekete audinál. Elvette tőlem a csomagjaim. Bepattantam az anyósülésre és vártam mikor indulunk. Néztem a tájat és búcsúztam el a várostól. Nehéz lesz itt hagyni, hiszen itt nőttem fel. Mondanám hogy a barátaim is itt vannak, de nincsenek. Remélem anyánál sikerül beilleszkednem. Lassan csukódtak a szemeim, az éjszaka folyamán nem aludtam túl sokat, 20 perc kocsikázás során megérkeztünk.

-Kisasszony, megérkeztünk!-mondta John.

-Köszönöm hogy kihozott!-hálás vagyok neki, hiszen ő olyan volt mint egy nagypapa.

-Ez a munkám. Na gyere ide!-tárta ki karjait.

Meleg ölelésbe vont, pár másodpercig így voltunk majd kibontakoztam, hiszen be kellett csekkolnom.

-Szia John.-köszöntem el tőle még egy öleléssel.

-Viszlát,vigyázzon magára!-esküszöm aggódóbb volt  a tekintete  mint apámé.

Elindultam, csomagjaimat felraktam a szalagra, és már be is csekkoltam. Valami rezgett a zsebemben. Gyors mozdulattal kikaptam onnan a telefonom, s láttam hogy anya hív. Elhúztam a zöld csíkot, majd meghallottam hangját.

-Szia Drágám!-köszönt

-Szia Anya.- furcsa lesz 14 év után az anya szót kiejteni egy olyan nő felé.. akit szinte nem is ismerek.

-Mikor érkezel Sydneybe?-érdeklődött.

-11-kor száll le a repülőm-válaszoltam, gyors fejszámolás után.

-Rendben, akkor kiküldöm érted Luke-ot, hiszen én dolgozok.-remek.. akkor a tesóm jön értem.

-Hogy fogom felismerni?-hát igen, ez egy igen aggasztó kérdés volt tőlem:'D.. nem is ismerem..

-Majd visz egy Jenny-s táblát, most viszont mennem kell.-természetesen leráz..

-Oké, majd találkozunk, Szia.- és kinyomtam,kíváncsi leszek mennyi időt fog rám szánni...

Már vagy fél órája felszállt a repülő, egy igen helyes fiú mellé szólt a jegyem. Barna haja volt és barna szeme, nem néz ki rosszul.Beültem az ablak mellé, elővettem a fülhallgatóm és az ipodomon elkezdtem lejátszani Nirvánától a come as you are-t. Egyszer csak azt vettem észre hogy valaki kiveszi a fülemből az egyik felét. Kérdőn néztem a mellettem ülő srácra. Egy 1000 wattos mosoly kíséretében megszólalt.

-Szabad?-úristen nagyon édes hangja van

-Pe-persze.- kicsit sem voltam zavarban.

-Nekem a táskám legaljában van és nem nagyon volt kedvem elő venni, amúgy is kedvenc együttesem hallgatod.-ha szereti a Nirvánát nem lehet rossz fej..

Bedugta a kapott felet, és csöndben hallgattuk a zenét. Szemeimet nagyon nehéznek éreztem, kezdtek lecsukódni. Mély álomba merültem.Éreztem ahogyan talajt ér a gép.Szemeim kipattantak. A fiú vállán volt a fejem, ő mosolyogva nézett rám. Mosolyogva emeltem fel a fejem a válláról.

-Még a nevedet sem tudom..-ahaaa szóval a nevem szeretné tudni.

-A nevem Jenny.-most jöttem rá én sem tudom a nevét.-Tied?
-Shawn-különleges név egy különleges fiúhoz.