Egy angyal a szobatársam

8/1 fejezet

Körbenéztem az étkezőben és megláttam Őt. Az étkező másik oldalán állt az ajtó mellet. És engem nézett. De amint meglátta, hogy én is Őt nézem elmosolyodott és kiment az ajtón. Mit keres itt? Egyáltalán nem értem... gondolatmenetemet James törte meg.

- Hé! Jól vagy? – nézett rám aggódó szemekkel.

- Persze! – vágtam rá azonnal. Nem akarok mást is belekeverni. Ez az én problémám. Szerencsére James -nek nem tűnt fel aggódásom. Gyorsan beállt a sorba kajáért. Én már nem is voltam éhes ezért inkább elindultam a szobámba. Reménykedtem, hogy nem lesz ott Dave mert semmi kedvem nem volt most vele veszekedni. Felbattyogtam a lépcsőn és odamentem a szobám ajtajához. Kinyitottam és benéztem. Megkönnyebbülésemre Dave nem volt a szobában. Gyorsan becsuktam az ajtót és éppen fordultam, meg amikor valaki megragadta a kezem és a falnak lökött.

- Eresz el!! – sikítottam. Megpróbáltam ellökni, de lefogta a kezeimet.

- Gyenge lettél Lia! – mondta. Éreztem a megvetést a szavaiban. Hirtelen előrántott egy kést a zsebéből és nekem szegezte.

- Most megbánod, amit velem tettél!! – üvöltötte. Becsuktam a szemem és vártam a fájdalmat de nem történt semmi. Aztán hallottam egy kiáltás és kinyitottam a szemem és megláttam Dave-et ahogy leütötte Őt. Nagyon gyors volt. Megragadta a démonölő kardot és már éppen lendítette volna meg, de gyorsan kettőjük közé álltam.

- NEEEE!!!! – kiáltottam. Dave szerencsére még időben megállt.

- Mondj egy jó okot, hogy miért ne öljem meg! – éreztem a hangján hogy dühös. De miért?

- Azért mert... - haboztam. Nem tudtam, hogy elmondjam-e neki vagy ne.

- Mert?? - kérdezte türelmetlenül és a kardot még mindig az "ellenség" felé tartotta. 

-Azért mert... Ő a bátyám. 

Sziasztok! Tudom ez nagyon de nagyon rövid rész lett de ne aggódjatok mert holnap hozom a 2. felét :) remélem nincs harag. Ha tetszett vote és véleményeket várok kommentben! :D