Küzdj értem!

13.

Szeret?

Amikor a kollégium elé értem, meglepődtem,  mert ott ált Adam és Matt kocsija is. Felmentem a lépcsőn és csendben bementem a lakásba.  Hallottam,  hogy valakik beszélgetnek Katy szobájába. Odasétáltam az ajtóhoz és hallottam Matt, Adam és Katy hangját. Tisztán hallottam, hogy miről beszélgettek.
-Ha ennyire szereted miért nem mondod el neki?-Mondta Katy.
-Mert ő nem szeret!  Ő mondta.  És most meg azt sem lehet tudni, hogy hol van. Ha valami történt vele akkor én megőrülök. Nem kellett volna hagyjam,  hogy elmenjen. -Mondta Adam. Egy kicsit hangosabban a kelleténél.  Én ezekre a szavakra elképedtem.
-Ne gondolj mindjárt a legrosszabbra.  Ha meg valami baja esett kinyirlak. -Fenyegetőzött Katy.
-Adam ha előkerül akkor beszélsz vele? És most tényleng! -Matt hangja nagyon magabiztos volt.
-Jó! Megpróbálom még felhivni hátha most kicseng.  Behozom a telefont. -Basszus Adam ki fog jönni én meg itt állok az ajtó előtt,  basszus.  A földbe gyökerezett a lábam. Lassan kinyilt az ajtó és Adammel találtam szembe magam. Ő is meglepődött,  hogy engem lát. Álltunk ott egymás szemébe meredve egy pár pásodpercig.
-Abby!- Hirtelen olyant tett amire nem számítottam. Megölelt. Én is megöleltem őt.  Egy nagyot lélegezett és hangosan kifujta a levegőt.  A vállamba temette a fejét és csak ott álltunk. Szorosan öleltük egymást. 
Megtörte ezt a meghitt pillanatot Matt és Katy ahogy ők is kijöttek a szobából.
-Nahát te élsz. -Gúnyolódott Katy. Adam így sem engedett el, hogy Katy és Matt kijöttek.
-Igen.-Csak ennyit Válaszoltam.
Adam felemelte a fejét és megfogta a két kezével az arcom,  majd mélyen a szemembe nézett.
-Cica,  soha többé ne csinálj ilyent hogy eltünsz és a telefont sem veszed fel. Nagyon aggódtam érted.  - Mi ütött belém.  Mintha nem is ő lenne.  És még egy olyan tett amit nem vártam.  Megcsokolt.  Szenvedélyesen csókolt meg. Puha ajkai az enyémre tapadtak és elvesztünk a csókban. Csak ő és én voltunk senki más. Alig kaptunk levegőt már mire lassan elváltak ajkaink.  Még egy utolsó kis csokot nyomott a számra, de még mindig az arcomon pihentette a kezét.
-Khmmm....Adam nem akarsz mondani valamit Abbynek? -Szólalt meg Matt elrontva a pillanatot.  Ott álltak Katyvel egymást ölelve és minket bámultak.
-Matt miért kell mindent elronts?  Nem akarjátok kipróbálni Katy ágyát vagy valami?  Esetleg elmehetnétek valahová!-Szolt vissza Adam.
-Mi már itt sem vagyunk. -Megfogta Matt Katy kezét és kimentek a lakásból.
Csak mi ketten maradtunk.  Még mindig ott állt előttem kezével megfogta a kezem és a szemembe nézett,  majd kinyitotta a száját és megszólalt.
-Abby tudom, hogy egy szar alak vagyok és tudom, hogy a múltam miatt elég nehezen bíznál meg bennem a sok lány miatt akikkel együtt voltam. Áh ez olyan nehéz!  Szóval tudnod kell,  hogy fontos vagy nekem.
-Adam én...- szólni akartam de nem tudta,  mert nem hagyta.
-Abby hallgass egyszer végig,  majd utána elmondod amit szeretnél és amit gondolsz. -Csak bólintottam és Adam tovább folytatta. - Lehet, hogy ezt is el fogom szúrni mint mindent,  de a fenébe is beléd szerettem, szerelmes vagyok beléd Abby Evans.  Elcsavartad a fejem. Azt mondtad,  hogy neked olyan fiú kell aki küzd érted,  hát én küzdeni fogok és nem hagyom hogy bármi közénk álljon. Nem igérhetem meg neked, hogy nem fogunk veszekedni,  mert biztos,  hogy fogunk de én mindent meg fogok tenni ezentúl,  hogy boldoggá tegyelek. Ehez persze az kell, hogy ezt engedd meg nekem és basszus a tegnap nrm kellett volna hagyjam, hogy elmenj. Annyira aggódtam érted és egész éjjel kerestelek de semmi és még a telefont sem vetted fel. Majd megőrültem amikor itt is kerestelek és sehol sem voltál.  Annyira szeretlek Abby.  Te vagy a mindenem. -Amikor végre elmondta amit akart én még mindig csak álltam ott és néztem azt a gyönyörű kék szemét. Ez az ember szeret és én is őt.
-Adam Scott te is elcsavartad az én fejem és én is menthetetlenül beléd szerettem. -A szavaim hallatán elmosolyodott. Még nem láttam ennél szebb mosolyt.
Hírtelen felkapott és megcsókolt. Lábammal körbeöleltem a derekát kezemmel meg a nyakát.  A keze a fenekemen landolt és szenvedélyesen csókolt.
-Többé nem engedem,  hogy elmenj. -Sugta halkan a csók közbe. Én erre csak elmosolyodtam. A gyomrom mintha liftezett volna úgy reagáltam Adam érintésére.
-Szeretlek! -Suttogtam.
-Szeretlek! -Válaszolta.
Elindult velem a szobám irányába. Amikor odaért bevitt és lerakott az ágyra.  Fölém magasodva csókolt. Két kezét a fejem mellé rakta és azzal támaszkodott. Befészkelte magát a lábaim közé és én a lábammal átöleltem. Az ennyit kezét végighúzta a mellkasomon majd egészen le a polom aljáig.  Megfogta a végét és gyorsan lekapta rólam. Hogy ő se maradjon ruhában én is ezt tettem vele. Lassan vetkőztettűk egymást míg mindketten meztelenül nem feküdtünk az ágyon.  Adam elővett egy kis tasakot, ( fő a védekezés) és felhelyezte magának.  Belém hatolt és közben csókokkal halmozott el. Csodás érzés fogott el amikor magamba éreztem először majd megint és megint. Amikor mindketten már kikészültünk lihegve feküdt le Adam mellém.  Szorosan magához ölelt és nyomott egy puszit a fejemre.
-Adam igérd meg, hogy ha elalszom és felkelek itt leszel mellettem!
-Igérem!  - Ahogy ezt kimondta odahajolt és megcsókolt.
Úgy aludtunk el, hogy Adam  ölelt engem, vagyis mint két kifli. 

Ez is megvan. Ha tetszett akkor votolj hogy tudjam,  hogy érdemese folytassam.  Sziasztok!  😘