Love you, forever. {HUN} [BEFEJEZETT]

🎄Karácsony🎄

Katy és Adam első közös karácsonya

Mikor felkeltem éreztem azt a finom illatot amit karácsony első napján szoktam. Annyira imádtam amikor a nagymamám süt. Ez a karácsony sem volt más mint a többi. Nagyiékkal töltöttem. Papa már kora reggel elment bevásárolni a sonkát meg a sok zöldséget ameddig mama megcsinálta a kenyeret és a sütit. Reggelire mindig frissen sült mézeskalácsot ettem ilyenkor.
Kikeltem az ágyból és elindultam lefelé a lépcsőn. Elindultam a konyhába, de hírtelen megtorpantam. Megfordultam és berohantam a nappaliba.
-Papa!!- Rohantam hozzá és kis híján a nyakába ugrottam.-Te hogy hogy itthon vagy?
-Katy! Hát felkeltél?? Hát, már visszaértem, nézd csak! Negyed 11 múlt.
-Akkor már csak negyed óra!!- Újongtam és közben ugráltam is.
-Kimegyünk addig hóembert építeni??
-De még nem is reggeliztem!! Tudod, hogy ilyenkor lehet sütit is enni!
-Később bepótolod a reggelit, na öltözz fel, van kinn egy meglepetésem!
-Uuuu mi???
-Öltözz fel és meglátod.
Felrohantam a lépcsőn és rohamtempóban felöltöztem.
Kimentem az ajtón a hátsó udvar felé.
Papám ott állt az udvaron és a háta mögött elrejtett valamit. Amint meglátott félreállt és egy faszánkó volt mögötte a tetején masnival. Amint megláttam odarohantam a papámhoz és megöleltem.
-Papa, ez az enyém??
-Hát persze kislányom, de azért remélem, hogy megengeded, hogy néha ketten is menjünk rajta.
-Nagyon szépen köszönöm!!
-Boldog karácsonyt Katy!
-Neked is papa!

-Katy! Katy, cicám kelj fel!-Hallottam Adam hangját. Arrébb gurultam az ágyban és neki ütköztem. Morogtam egyet majd próbáltam visszaaludni.
Adam elkezdett simogatni, de csak lecsaptam a kezét.
-Mostmar az sem jó, ha én keltelek?
-Álmos vagyok!
-Tegnap este aludni kellett volna nem éjfélig olvasni, te majom!
-Persze bántsál még.- Kinyitottam a szemem és ránéztem. Én valószínüleg úgy néztem ki mint egy használt fogkefe feje, ezzel szemben Adam úgy nézett ki (még reggel is), mint egy félisten. Ahhoz képest, hogy december volt ő halál nyugodtan poló nélkül mászkált a házban.
Lehajolt és megcsokolt. Amint az ajkaink elváltak nyüszogtem egyet, mert hirtelen üresség vett körül. Adam elnevettem magát, majd visszatért az ajkaimhoz. Amilyen közel csak lehetett magamhoz húztam és minnél hevesebben csókoltam. Amikor már egyikünknek sem maradt egy csepp levegője az ajkaink újra elválltak egymástól.
Adam leszállt rólam én meg felültem.
-Jóreggelt, szépségem.
-Neked is.
Ránéztem a kisszekrényen álló órára és kipattantam az ágyból.
Rohantam a fürdőbe megmosni az arcomat és fogat mosni, majd nagy kapkodások közepette Adam karjait éreztem magam körül.
-Szivem, csak nem rájöttél, hogy késésben vagyunk?
-Haha nagyon vicces. Ahelyett, hogy poénkodsz inkább segíts!- Ráütöttem a karjára majd felszisszent.
-Aucs, ma is harapós kedvedbe vagy? Amint elnézem durván szereted csinálni..
-Hülye!
-Így szeretsz.- Felé fordultam majd egy gyors puszit adtam az arcára és rohantam a konyhába.- EZ NEM VOLT VÁLASZ!- Hallottam ahogy az emeletről kiabálja a konyha felé.
Szivattam egy kicsit így semmire nem válaszoltam.
Szerencsére már tegnap mindent bevásároltunk, így ennyivel előrébb vagyunk.
Már dél volt és még semmi nem volt készen.
Este 6ra jön Tris meg pár barát és azt sem tudom, hogy mivel kezdjek.
Adam letámtorgott a konyhába és leült a bárpult egyik székére.
-A-a, nem fogod nézni ahogy én főzök, hanem segítesz!
-Héj, tudod, hogy az a kedvenc elfoglaltságom, és azt is tudod, hogy ha én főzök abból katasztrófa sül ki.
-Egy pár zöldség megpucolását csak nem tudod elrontani.
-Háát bennem ne kételkedj.
-Adam!- Ránéztem és tudtam, hogy húzza az agyam. Nem foglalkoztam vele inkább elkezdtem főzni.
Egy idő után ő is beállt és segített. Ez az első karácsonyom a nagyszüleim nélkül és nagyon hiányoznak, Adam mégis kitölt minden űrt. Igaz teljes odafigyelést ígényel, de megéri.
5re készen lettünk mindennel szerencsére így volt időm le fürödni.
-Hova mész?- Kérdezte és hátranézett, mert a napoaliban ült és tévézett.
-Le fürdök.
Nem nagyon hallottam a választát, de most nem is érdekelt. Felmentem az emeletre és egyenesen a fürdőbe mentem. Levettem Adam pólóját-mert 80%-ban az ő polóit hordom- és megéreztem a vállamon az ajkait. A hideg bőrömhöz az ő forró ajkai társultak.
Átkarolt hátulról és még mindig a vállam és a nyakam csókolta. Imádtam ahogy ezt ő is tudta. Oldalra döntöttem a fejem, hogy jobban odaférjen. Amikor elkezdte szívni a nyakam akkor felszisszentem, mert azt már nem igazán toleráltam ha jönnek vendégek.
Megfordultam a tengelyem körül és a mellkasába ütköztem. Jóízűen felnevetett. A kezem felcsúsztattam a hátán majd felnéztem rá. Tudtam, hogy mit akar és tudtam, hogy én mit tudok neki megadni. Néha féltem, hogy nem elég amit nyújtani tudok. Rengetegszer átfutott az agyamon, hogy mi lenne ha elhagyna. Idegroncs lennék. Nagyjából.
-Adam?
-Hm?
-Fürödjünk le mert mindjárt ittvannak a vendégek.
-Talán. De. Este. Csak. Az. Enyém. Leszel.
-Minden este a tiéd vagyok.
-Jogos.
Kibontakoztam az öleléséből majd levettem a bugyim és beszálltam a kádba. Adam csatlakozott, majd egy gyors zuhanyzás után megint kapkodtunk.
Valahogyan mindig elbasszuk az időt.

Pont felöltöztünk mikor kopogtak az ajtón. Mindenki egyszerre.
-Sziasztok! Gyertek beljebb!-Mondtam nagy mosollyal az arcomon.
-Kat az álompasid hol van?- Kérdezte Tris némi iróniával a hangjában.
-A konyhában főz.
-Ja nayon vicces, képzeld most beszéltem az időjárás jelentővel piroshó fog esni.
-Vicces, de amugy nem tudom hol van. Menjünk be!
Mindenki asztalhoz ült és olyan meghitt volt az egész.
Vacsora után bementünk a nappaliba beszélgetni és Adam közvetlen mellém ült, majd kis idő múlva az ölébe kerültem. Még társaságban is megmutatta, hogy kié vagyok. Kicsit erőszakos.
-Kat?
-Hm?
-Boldog karácsonyt!
-Neked is, szeretlek.
-Én is.

~~
TADAAAAA TESSEEEEK!!!! Amugy tudom, hogy meg nincs kari, de kirakom❤️❤️ remelem tetszett❤️