Yuri on IceLove

2.fejezet 7.rész Dominancia

Katsuki Yuri vagyok...

                              §

Már több mint 2 hónapja csak a szobámban rohadok, az élet értelmén gondolkodom, s néha eltakarom a nyakamon hagyott lila foltokat.
Ha Yurio fel is épült, nem keresett.
“Olyan mint Viktor„
Ő is itt hagyott, pedig még ki sem használtam!
Hagytam, had gondolkodjon, nem erőltettem rá magam, türelmes voltam. Ha legközelebb meglátom, nem leszek kegyes.
Ez amolyan visszafizetés.
Szeretném, ha rajta keresztül még maga a legendás Viktor is érezné a fájdalmat amit okoztak.
Az már csak plussz kellemetlenség, hogy a lelki állapotom nem hagyta a fizikai életemet, és durván "beszólt".
Phichit és Minami is a kedvemben akartak járni, térden állva könyörögtek, hogy ne haggyam ott Őket, és abba a korcsolyázást.
De még Phichit sem tudott meggyőzni efelől.

                             §

Szépen ledobtam a lábuk elé a korcsolyám, s egy elég tapló mozdulattal hagytam Őket hátra.
Ugyan a cuccomat ott hagytam, de a pénztárcámat kivettem és átöltözve egy taxit fogtam.
Jelen pillanatban egy meleg bárban ülök. Fogalmam sincs, hogy kerültem ide, azt se tudtam, hogy létezik ez a hely.
Talán már az tizedik pohár, tömény wishkit iszom, de ki számolja? Az is meglepett, hogy bírom az alkoholt. De lehet, hogy csak a túlzott adrenalin szint magasságom miatt vagyok még észnél.
Nem lehetek amúgy sem valami vonzó, hisz még senki sem taperolt le, vagy ült le velem beszélgetni.
“Már semmi sem érdekel..„
Felőlem aztán fel is vihet az egyik ürge, megkurhat és ott hagyhat, már ez sem számít.
Az emberek úgy is csak kihasználnak mindenkit mindenhol, és ott rúgnak bele, ahol a legalkalmasabb és ahol a legjobban fáj nekik.

– Bocs, adnál egy koktélt?

– Pillanat

Nem telt percekben sem, és elém lökött egy koktélt.

– Szerelmi bánat, kis lovag?

– Is

– Mesélhetsz, ha akarsz.

Ch, persze. Még egy a világ végén lévő, lepukkant piálóban is kedvesebbek az emberek.
Ja nem. Csak az alkohol beszél belőlük.
Hát azért megkérdem, bajom nem lesz belőle.

– Be vagy állva?

– Én mindig tiszta vagyok.

Elkerekdett szemmel néztem a poharam szélét, ahol már egy "csóknyom" díszelgett.

– Hogy hogy?

– Csapos vagyok. Hogy szolgáljam ki a vevőket, ha részeg vagyok?

– Van benne valami..

– Ha szeretnéd kiadni a fájdalmad, én meghallgatlak Yuri.

– Nem nagyon itt szeretn... Várj...
Honnan tudod a nevem?

– A nagy "Hősökről" vannak képek a klubban. Legyen az focista, úszó, vagy korcsolyázó.
Viktor és Plisetsky is ott van.

Mutatott maga mögé, s tényleg díszelgett rólunk ott egy-egy kép.

– Ha nem szeretnél itt beszélgetni, a műszak után feljöhetsz hozzám. Pár sarokkal odébb van a házam.

– Rendben. Mikor végzel? Addig megiszok pár fröccsöt, nagyon nem ütött ki még semmi.

– Kb 15 perc és mehetünk!

Elém tolt vagy 6 kis "szörpöt", s mindet lehúztam. Kezdtem érezni, hogy ennek már van hatása. A hányás kerülgetett, na meg a víz utáni szomjam.
Már éreztem, hogy jó kedvem van, kicsit fel is melegettem.
Sok hülyeséget mondhattam, mert egy csapat srác a hátsó boxban igencsak össze súgtak, miközben engem méregettek.

– Mehetünk ha gondolod.

Szólt hozzám egy hang. Baromira be voltam már állva, szinte rámásztam.

– Moond csak. Mi a neved?

Eléggé furcsán nézett rám, ahogy ölelgetve ezt kérdeztem tőle. Pöttyet eltolt magától, s leporolta kényes zakóját.

– Shizota Yuu

– Yuu-chan!!

És ismét a nyakában voltam. Egy gesztenye barna, kék szemű, 180 körüli hercegbe kapaszkodtam.

– Nem túl gyakran iszol a karriered miatt, igaz?

– He? Szarok az egészre.

– Na ne itt beszéljük meg, gyere csak velem.

Kézen ragadott, s elkezdtünk az otthonához menni.

– Az egész ott kezdődött, hogy Viktor egy barom. Elkezdtem iránta érezni valamit.

– Igazán? Ezt nem is tudtam.

– Még szép! Rossz fényt vetett volna rá, ha megtudta volna a világ, hogy a hírhedt legenda a tanítványával kefélget.
Szépen titkoltam előle, ki is vertem már csak a gondolatára.
Aztán rájött, hogy belehabarodtam, és megfeketetett. Aztán vagy még 10x baszott meg. Komolyan hittem, hogy kedvel engem, de aztán meg úgy csinált mintha mi sem történt volna. Nem kereste a társaságom, s még csak megérinteni se akart, nemhogy szexelni.

Közben megérkeztünk Yuu házába. Egész otthonos, egy fős "szálloda". Kellemes légkör volt bent.

– Leülhetsz, ha akarsz.

Levetettem magam egy kanapéra. Ezelőtt egy bazi nagy TV lógott a falon.
Ahogy Viktornál is.
“Nem nem!!„
Megráztam a fejem, és folytattam tovább a történetet.

– Aztán Yurioval is kavarni kezdtem, kerestem egy másik boldogságot. Kényeztettem éjszakákon át, kedves és türelmes voltam vele. Vártam, hogy behatolhassak, mert Ő félt az egésztől. Aztán balesetet szenvedett, így a Grand Prix döntőn már csak Phichittel és Minamival versenyeztem. A végén viszont ott hagytam Őket a picsába. Nem érdekelt már semmi.
Akkor fogtam egy taxit, beültem a "klubodba", és most itt vagyok.

Kínos csend lobogott a levegőben, majd megszólalt.

– Tudod, szerintem téged értelmetlen dolog volt megbántani.

– Ugyan má—

És itt elakadt a szavam. Felém hajolt, csupán egy lehellet vételnyi távolság volt az ajkaink között.
Kérdésre sem emelve számat hagytam, hogy megérintse azokat.
Ujjaival végig simított puha párnáimon, s hozzányomta az övéit. Heves csókcsatába kezdtünk, s én a hátát, Ő pedig a hasamat simogatva kezdett izgatni.
“Többé nem irányítok„
Hagytam, hogy vezessen.
Szépen lassan leszedte rólam a melegítő felsőm, s a bimbóimat is elkezdte nyalogatni.
Kélyes nyögések közepette a másik keze az alsóm alá kúszott, majd azt is leszedte rólam.
Forró csóknyomokat hagyott a hasam tájékán, s felkúszott kiszívni a nyakam.
Ajkaimra ajkait helyezte, majd lecsúszott férfiasságomhoz.
A boxert is lehámozva rólam, a pálinka és a kanosságom mutatkozott meg.
A merevedésem hegyét csókolgatta, majd körül ölelt könnyed ajkaival.
Hol gyorsan, hol lassan mozgatta a fejét. Jobb kezével rásegített, a bőrt huzogatta.
A bal kezével magának okozott örömöt. A feje tempóját felvéve helyeztem rá a kezem, és úgy mozgattam, majd a tempón gyorsítva rájött a vége közeledéséhez.
“Jó a torka„
Ezen utolsó gondolat után toltam be tövig, és beleélveztem a szájába.
Elégedetten nyalta meg a szája szélét, s rám kacsintott.

– Finom

Erre begerjedtem. Elkezdtem befejezni azt, amit abba hagyott magának. Pihe gyermek ez, rögvest elment a kezem között.
Fiatalabb fehérsége ragyogott a kezemben az éjszakai holdfényben.
Lenyaltam az ujjaimról élvezetét.

– A tiéd sem rossz

Mondtam huncut mosollyal, s a hátára fekettem. A bejáratomhoz helyeztem a férfiasságát, majd ráültem. Tövig belém hatolt, az arcán meglepődés és megelégedés látszott.
Szájához kapva mondta:

– E-eh...j...jó...

Ennek hallatára a hasára támaszkodva kezdtem el rajta mozogni fel-le.
Oda lett a dominanciája, nem kevesebb mint 2 perc alatt belém engedte forróságát.