SZJG -Kezdet Cortez szemével

Szeptember 23. Kedd

Múlt hét csütörtökön volt az utolsó bejegyzésem. Az elmúlt napokban nem sok történés volt az életemben. Azért említenék egy-két dolgot erről a pár napról.

A pénteki nap sok diáknak csupán annyit jelent,hogy másnap már nincs suli,így csak testileg van jelen,agyilag már a hétvégét tervezi. A tanároknak nincs könnyű helyzetük,totál kezelhetetlen szinte az egész diáksereg. Máday idegei teljesen kivoltak,hol a sulirádió miatt üvöltött,máskor meg az érkező diákokat zaklatta.

Irodalmon megkaptam a második egyesemet. Valami szonettet kellett volna elemeznem,de őszintén azt se tudom,hogy mi fán terem. Most már egyértelmű,hogy nem én leszek Kardos kedvenc diákja,de még azok között se leszek akiket elvisel. Szerintem még mindig a múltkori házidoga miatt van rám bepöccenve. Továbbá felvilágosított,hogy ha nem kezdek el tanulni,akkor úgy megvág,hogy csak na. Mondjuk engem hidegen hagy,hogy mivel fenyeget. Valahogy csak összeszedek addigra egy kettes átlagot.Nem vagyok hülye megtudom tanulni,ha nagyon akarom,csak totál nem hoz lázba az irodalom.

Tanítás után mikor éppen mentünk volna ki láttuk,hogy Reni és Virág beszáll egy kocsiba,de az a pasas nem Reni apja volt. Remélem nem egy vadidegen kocsijába ültek be. Ennyire nem lehetnek buták,főleg Reni nem,hisz a hírek állandóan tele vannak,hogy az egész világban így rabolják el a legtöbb gyereket. Mindig a sulik körül ólálkodnak,és különböző trükkökkel csalogatják el őket. Már pont lépni akartam,hogy valami ürüggyel kicsalogassam őket a kocsiból,mikor Ricsi mondta,hogy hallotta ma Virágot mikor arról beszélt,hogy az apja ma elviszi őt és Renit az állatkertbe. Á szóval ő Virág apja volt. Egy pillanat alatt megnyugodtam.

Hétvégén megint kihasználtuk a jó időt,és a srácokkal a deszkaparkba mentünk.Tanultam egy új trükköt Ricsitől,utána meg a régieket gyakoroltam. Szombaton egész nap kint voltunk.Jobb is volt most elkerülni a nagyit,mert péntek délután bevallottam neki az újabb egyest. Nagyon pipa volt rám.Mondta,hogy ez így nem mehet tovább és gondolkodni fog a megoldáson.

Vasárnap délelőtt még kimentünk Ricsivel a parkba és az új trükköt próbálgattam. A délutánt viszont otthon töltöttem. Egész délután be voltam jelentkezve msn-re,hátha csoda történik és Reni valami oknál fogva rám ír. Láttam,hogy ő is online van,de sajnos nem írt rám. Agyaltam,hogy milyen indokkal írhatnék rá én,de semmi értelmes nem jutott eszembe. Más ötletem nem volt,így csak annyit tettem,hogy bejelöltem őt iwiwen. Ebben semmi feltűnő nincs ugye?

Hétfőn Renivel nem váltottunk egy szót se,pedig titkon reméltem,hogy megemlíti az iwiwet. De semmi.Annak azért nagyon örültem,hogy tegnap visszajelölt engem. Apró örömök,de nem tartott sokáig,mert mikor megláttam,hogy a nagyokos haverja várja őt a suliszekrénynél,akkor minden örömöm tovaszállt.

Kedd reggel nem is láttam Renit megérkezni. Aztán kiderült,hogy előbb beért és egyből a szerkesztőségbe ment. Mikor Kingával visszajöttek a terembe,elégé feldúltak voltak. Főleg Kinga puffogott. Kiderült,hogy Timi aki az újságnál főszerkesztői pozíciót tölt be visszadobta mindkettőjük cikkét. Egy napot kaptak,hogy újraírják az egészet. Kinga abszolút egyedül akarta megoldani,de Reni nem játszotta az agyát,és mert segítséget kérni az osztálytól.Reni a zene,film és könyvajánló cikket kapta meg. Most Halloween témakörben kellett ajánlókat írnia. Könyvajánlóhoz nem kellett neki segíteni. Könyvekben ő totál profi. Zenében segített neki Virág,de a filmekkel megakadt. A fiúk egymás után mondták neki a jobbnál jobb horror filmeket,de Reni mindnél megrázta a fejét és mondta,hogy nem jó mert korhatáros. Én a padomon ültem és hiába volt a fülemben fülhallgató,így is minden szót hallottam.Filmekben nagyon otthon vagyok,ezért egész csengetésig járt az agyam,hogy segíteni tudjak egy megfelelő filmmel. Folyamatosan korhatáros filmek jutottak eszembe,mikor egyszer csak beugrott a megoldás. Kivettem a fülhallgatót ránéztem Renire és mondtam neki az ötletemet.

-Halott menyasszony. Tim Burton. Sötét,de mese.

Először csak nézett rám,de aztán elmosolyodott. Na ezért a mosolyért már megérte agyalnom a lehetőségek között.

-Korhatáros?-kérdezett vissza. A szó hallatán mindenki elröhögte magát,hisz annyiszor hallottuk már ezt a szót ebben a szünetben. Én csak megráztam a fejemet így jelezve,hogy a kérdésére a válasz az,hogy nem nem korhatáros. Kardos megjelent az ajtóban így én is leültem a helyemre. Belül nagyon boldog voltam,hogy végre én segítettem Reninek és nem a tapló haverja. Végre nekem köszönhet valamit.

Délután nem akartam a nagyinál kihúzni a gyufát azzal,hogy megint lelépek otthonról,ezért inkább a szobámban gitároztam. Vagyis csak próbáltam,mert folyamatosan rontottam,mert agyilag teljesen máshol voltam. A szemem előtt csakis az a mosolygó lány lebegett,aki ma csak engem ajándékozott meg a mosolyával,csakis engem.