Amerika kapitány - Anna

8

Anna türelmesen várt, kávéjával a kezében.

Megértette, hogy a férfinak ez egy kellemetlen téma és jól át kell gondolnia, hogy mit mondjon.

- Steve, még csak alig két napja ismerjük egymást – szólalt meg végül a lány, belefáradva a húsz perces várakozásba. – Nem kell elkapkodni a dolgokat.

- Pont erről szerettem volna magával beszélni – mondta Steve habozva. – Tudom, hogy ez abszurd és nem is valami... jó dolog, amit gondoltam, de... Peggy még él. Szeretnék még minél több időt vele tölteni. Viszont... emellett, ilyen...

- Tudom, mire gondol – szólt közbe Anna kedvesen. – És egyáltalán nem vagyok ellene. Csúnyán fogalmazva, az átszokós módszert szeretné, nem de?

- Igen – bólintott szégyenlősen a férfi. – Nem mondom azt, hogy azonnal sikerülni fog... de én kedvelem magát, Anna. Ön egy gyönyörű és vonzó nő. Intelligens és ugyan azon ment keresztül, mint én...

Anna mosolyogva hallgatta a férfi hadarását.

Szinte ette a szavakat, amiket kiejtett a száján.

Ő is vonzónak találta a férfit és nagyon is jól érezte magát a társaságában és még több időt szeretett volna eltölteni vele.

Szeméből kiment az álmosság és éberen nézte a férfi arcát.

- ...de nem tudom, igazából, hogy hogyan is kezdhetném ezt a... dolgot – fejezte be a hosszú monológot a kapitány.

- Kezdetnek talán tegeződhetnénk – dobta fel az ötletet a lány.

- Ó, igen. Ez tényleg jó ötlet – bólintott Steve mosolyogva.

- Aztán szépen lassan haladunk tovább.

- Mire gondol... vagyis, gondolsz? – javította ki magát zavartan a férfi.

- Hát, elmehetnénk kávézni vagy moziba. Azután vacsorázni esetleg, vagy sétálni... Mindent a maga idejében. Mit szólsz hozzá?

- Rendben – egyezett bele a férfi, majd felállt. – Hát, akkor most hagylak pihenni. Sajnálom, hogy feltartottalak.

- Nem, semmi baj! Szerintem ma már nem alszok, valahogy már nem vagyok fáradt – nevetett fel kínosan a lány.

- Értem – bólintott a férfi.

Anna felállt és csak akkor vette észre, hogy alig van közöttük pár centi különbség. Kissé kínosan érezte magát magassága miatt, de nem látta a férfin, hogy őt zavarta volna a dolog.

Mosolyogva nézett a lány szemeibe.

- Nem is zavarok tovább – szólalt meg hirtelen Steve, az ajtó felé sétálva.

- Egyáltalán nem zavarsz! – mondta azonnal a lány. – Szeretem a társaságodat, nem bánom, hogy itt vagy! Maradj még, ha szeretnél. Akár folytathatod is a Harry Pottert.

- Mi ez egyébként? Ez valami könyv vagy film?

Anna ravaszul elmosolyodott.

- Hát, Steve. Milyen szerencsés vagy, hogy nem vagyunk fáradtak... Most beavatlak.

Steve értetlenül nézett a lányra, aki elsétált a CD állványához és nyolc lemezt emelt ki.

- Á, tehát ez egy film, értem.

- Igazából könyv. Hét kötetes. Filmet is csináltak belőle, de az nyolc részes. Na, mit szólsz?

- Vágjunk bele! – foglalt helyet ismételten a kanapén a férfi.