Amerika kapitány - Anna

9

2 héttel később

- Gyerünk, Anna! - kiabálta Steve a lánynak az edzőteremben.

Anna levegő után kapkodva támaszkodott térdein.
Alig pár napja kérte fel a Kapitányt, hogy segítsen neki az edzésben és fejlődésben.
Néha Natasha is részt vett rajta, pont mint aznap.

- Rogers, nem kéne ennyire meghajtanod szegényt! - szólt a férfira élesen. - Már három órája itt vagyunk, hadd pihenjen végre!
- A csatamezőn nincs pihenés! - mondta a férfi kihúzva magát. - Ezt Anna is tudja.
- Nem a háborúban vagyunk - egyenesedett fel a lány, még mindig lihegve. - Nekem nem adtak be annyi szérumot, mint neked... ebből adódoan szarabb az állóképességem.
- Azt hittem, azt akarod fejleszteni - vonta fel szemöldökét a Kapitány kérdőn.

Anna gúnyos hangszínnel nevette el magát, miközben kulacsáért nyúlt, hogy igyon.
Steve összevonta karjait mellkasa előtt, úgy nézte a lányt.

- Ha így folytatod, átlyukasztod a tekinteteddel - lépett oda mellé Natashi mosolyogva. - Helyes lány, nem igaz?
- És kitartó - bólintott a férfi.
- Pesti lány - mondta Natashi elgondolkodva. - Milyen legyen, ha nem kitartó?
- Fényeztek még egy darabig, vagy mehetünk haza? - fordult feléjük Anna szórakozottan, vállán edzőtáskájával.

Steve szúrosan nézett a lányra, majd végül megadva magát bólintott:
- Jól van, menjünk haza. Keményen dolgoztál ma, megérdemled a pihenést.
- Én is így gondoltam - mosolyodott el hamisan Anna.

Az elmúlt időszakban Rogers és Anna sok időt töltött el egymás társaságában.
A férfi szépen kezdett felzárkózni az új világ technikájához és stílusához.
Anna megtisztelve érezte magát, amiért mindez neki volt köszönhető.

Anna telefonja a liftben jelezve szólt, hogy SMS-e érkezett.
- Ó - mondta, miután elolvasta az üzenetet. - Kapitány, Fury beszélni szeretne velünk.
- Küldetés? - kérdezte kíváncsian Natasha.
- Minden bizonnyal - csúsztatta vissza a telefonját zsebébe, majd megnyomta a legfelső emelet gombját.

Natashi kiszállt a liftből, miután az megérkezett a lakóemelet szintjére és bátorítóan simította meg a lány karját.

Régen volt már küldetésen, hiányzott is neki.
- Fury kifejtette, hogy miről van szó? - kérdezte Steve.
- Nem, csak annyit írt, hogy menjünk fel hozzá - rázta meg a fejét a lány, majd elmosolyodott. - Szeret sejtelmeskedni.
- Az egyszer biztos - értett egyet a férfi.

Anna még mindig feszélyezve érezte magát, amikor csak kettesben volt a Kapitánnyal.
Idegesen rakta testsúlyát egyik lábáról a másikra, miközben összekulcsolta ujjait magaelőtt.
Steve nagyon sóhajtva tett ugyanígy mellette.

Kedvelte a lányt.
A lány is őt.
Mégsem érezték úgy, hogy komolyabb legyen kettejük kapcsolatából.

Amikor megérkeztek Fury irodájához, kimérten álltak meg az asztala előtt.
- Köszönöm, hogy ilyen gyorsan idejöttetek - mondta a férfi. - Ma estére remélem semmi programotok nincs. Kicsit kémkedni kellene.
- Ki után? - kérdezte Anna kíváncsian.
- Információink szerint, Pálosi amerikában tartózkodik.
- Még él? - csúszott ki Anna száján kelletlenül a kérdés.

'56 óta eltelt már 55 év... mennyi lehet most? 80 éves? - gondolkodott és próbált számolni a fejében a válasz után.

- Azt az emberét akarja odaküldeni, akire vadászik? - lepődött meg a Kapitány. - Elment az esze, Uram?
- Ellenkezőleg - állt fel Fury. - Stark is magukkal megy, hogy Anna teljes védelem alatt legyen.
- Nem elég, hogy engem odaküld és bárki felismerhet, de amerika legfeltűnőbb, leg...
- Jóképűbb? - szólalt fel Anna háta mögött az emlegetett. - Legszexibb? Leggazdagabb?
- Legönteltebb - húzta gúnyos mosolyra száját a lány.
- Aú, ez fájt - állt meg mellette Tony. - Örülj egy kicsit, partizni megyünk!
- Parti? - vonta fel szemöldökét Steve.