10. fejezet

88 15 6
                                    

- Mindenki válasszon egy színt - mondja a fiatal nő. - A választott színnel és annak az árnyalataival dolgozhattok csak.  Rajzoljatok, amit csak szeretnétek, hagyjátok szállni a fantáziátokat!
- Te milyen színnel fogsz rajzolni - kérdezi az egyik gyerek.
- Pirossal, igaz? - kérdezi a fiatal férfi az ajtóban állva.
- Connor! - kiáltanak fel boldogan a gyerekek, és néhányan oda is rohannak hozzá, megölelik.
- Elveszed a diákjaimat! - fordul Connor felé csípőre tett kézzel a nő, de közben azért mosolyog.
- Üljetek vissza a helyetekre, mert a végén enged be többször Jade hozzátok - suttogja a férfi a gyerekeknek, akik nevetve fogadnak szót neki, Connor pedig a nő mellé megy. - Mi jót alkotunk ma?
Jade vállat von.
- Amit csak akarunk.
- Wow, erre nem gondoltam volna! - nevet Connor, majd arcon puszilja Jade-et.
- Jade! Jade! lóbálja a kezét az egyik lány, mire az említett odamegy hozzá.
Három év telt el azóta.
Angelina és Jade apja lebukott a kábítószerekkel, öt év szabadságvesztésre ítélték őket, mivel viszonylag nagy mennyiséget talált a rendőrség náluk, és terjesztők is voltak.
Jade már az utolsó középiskolai évük kezdete előtt tudta, hogy a művészeti egyetemre fog jelentkezni. Mindenképpen közel akartak maradni egymáshoz Connorral, éppen ezért is volt nagy a boldogságuk, amikor meglátták az egyetem honlapján a zeneszakot.
Carla ugyan másik iskolába ment tovább, de ugyanabban a városban, mint a másik kettő, és az ajándékozás óta csak megerősödött a barátságuk (annak ellenére, hogy Connor és Jade már több mint két éve egy párt alkot), úgy döntöttek, egy lakást fognak bérelni.
Renate boldog volt, hogy visszakapta a lányát. Mindketten tudták, hogy nem kapják vissza az elveszett éveket, de igen sok időt töltöttek együtt.
Jonathan és a húga jó testvérekké váltak a három év alatt, sokan irigykedtek a jó kapcsolatukra.
Connor felül Jade asztalára, a barátnőjét nézi, aki belemerült a rajzolásba. Elgondolkozik azon, hogy hogyan érdemli meg ő ezt a gyönyörű nőt.
Két óra múlva a gyerekek a táblára ragasztják a műveiket Connor segítségével, Jade megnézi a rajzokat, és megdicséri a tanítványait.
Miután ők elmennek, ketten maradnak a teremben, Jade gyorsan befejezi a lapjait, lefordítja őket, mielőtt Connor meglátná a rajzokat.
- Emlékszel, amikor azt mondtad, nem érzed, de a hegeknél ragadtál? - kérdezi Jade.
- Igen. Miért? - fordult Connor a barátnője felé, aki már a férfi felé tartotta a művét.
Az A3-as rajzlap ketté volt osztva, egy arc volt rárajzolva, ami két személyből állt össze. A baloldali egy női arc fele volt, zöld szeme és vörös haja volt, míg a jobboldali alaknak kék szeme volt barna hajjal, a vonásai és a borostája is megkülönböztette a másik nemtől.
Míg baloldalt sötét színekkel jelenítődött meg néhány dolog a múltból, addig jobboldalt világos színekkel ábrázolta a jövőt Jade.
Az oldal tetejére az volt írva, hogy "you're stuck with the scars", egy vonallal áthúzva.
- Azt hiszem, készen állok véglegesen túllépni azokon a bizonyos hegeken.

Scars | Connor Ball [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now