Az elveszett iker, két tűz között ~ BEFEJEZETT ~ (Harry Potter Féleség)

16.fejezet

Reggel olyan dühösen keltem mint ahogyan lefeküdtem. A Drumstrungosok teljesen elhitték, hogy nem én dobtam be a nevem a srelegbe, de attól még örültek hogy én is versenyzek, a nagy lelkesedésükkel teljesen felcseszték az agyam. Robansztottam egy kicsit.

Kiváncsi vagyok helyre tudták-e hozni teganapelőtt reggel.

-Araya! - toporzékolt a fűrdőszoba előtt Hancy, és erősen ütögette az ajtót. Csodálkozom, hogy még nem esett ki zsanérjaiból. 

-Mindjárt megyek! - kiabáltam ki. Barátném dühösen morgott valamit az orra alatt, de abbahagyta az ajtó rongálását.

Végignéztem magam az egészalakos tükörben és magamra mosolyogtam. A tükörkélep visszamosolygott rám, és ajkai mozogni kezdett.

-Hát... Azt hiszem többet nem tudok kihozni magamból... - mondtam a tükörképemnek, és felkapva a törölközőm és a neszeszerem kiballagtam a fűrdőből.

-Azt hittem már sos... Te jó ééég! - lepődött meg Hancy és leejtette a száját.

-Nyugi van, Hancy! - nevettem fel hangosan.

-Te felvetted a női talárodat?! - kérdezte kételkedve, ugyanis eddig, akárhányszor rámszoltak, a fiúk talártját hordtam, ami egy vörös nadrággal és egy barna bakanccsal külömbözik a női, ruhás szettől. Na jó, a kabát, is kifinomultabb darabb. Meg az összes többi kelléke.

-Gondoltam itt az ideje valtoztatni. - húztam meg a válam. Igazából csak azért vettem fel, hogy jól bemutathassak majd Karkarovnak... De nem árulom el a részketeket, akkor hol lenne a meglepetés?

-Te készülsz valamire...! - mondta Hancy, és összehúzott szemnel gyankodva méregetett.

-Én? - kérdeztem kételkedve, és minden színészi tudásomat bevetettem.

-Igen! - felete elszántan. - Te magad mondtad, hogy utálod a női talárokat, mert azokban ott a fűző, és tessék! Most te magad vettél fel egyett.

Megadóan felsóhajtottam.

-Bocs, de ezt tényleg nem mondhatom el... - mondtam a szemébe nézve.

-Miért?! Talán sértené a bajnoki nevedet? A híres Araya Poller kvídícsjátékos beijedt?! - kérdezte gúnyosan. Na, jó! Itt volt elegem.

-Vegyél vissza, jó?! - kezdtem fenyegetően. - Nem tudod mibe ütöd bele az orrodat, akkor inkább hallgas!

-Pontosan tudom! - tiltakozott, már ő is megemelte a hangját. - Láttam, hogy nézel arra a Diggory gyerekre...

-Áhh! - nevettem fel megkönyebűlten. - Tudod mindig elfelejtem, milyen jó szemed van. Viszont nem emiatt vettem fel ezt a nyamvadt talárt! - Mondtam.

-Hát akkor miért? - kérdezze meglepődve hangszínváltásomon.

-Azért mert tegnap előtt este Karkarov megfenyegetett, hogyha nem teszek meg mindent, hogy mi nyerjünk, akkor a szüleimet kirugja a tanári karból. - néztem mélyen a szemébe.

-Akkor miért nem ezt mondtad?!

-Figyelj! Nem akarom, hogy a fiúk tudjanak róla...

-Azt hiszed én beköpnélek? - nevetett csendesen. - Jajj, te szerencsételen! - Jött oda hozzám és szorosan megölelt. - Akár mi bajod van, nekem azt nyugodtan elmondhatod! Ne félj, megtartom a titkodat, és segítek neked ha akarod!

-Kössz, Hancy! - mosolyogtam bele a válába.

***

-Jó reggelt kívánok, mindenkinek! - mondta a zöld taláros. - A neven Minerva McGalagony, és remélem, hogy a Drumstrungba közelebbről is megismerkedtek már ezzel a szakkal.